Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
A mentesség címe : Közmunka alól : Közérdekű munka alól: Orvosok nem mentesek mentesek, ha igazolják, hogy tényleges gyakorlatot folytatnak Pékek nem mentesek mint az élelmiszerkereskedők Szerzetesek, apácák csak természetbeni km. alól, ha a váltságot pontosan fizetik nem mentesek Szülésznő, nem mentes mint az ápolószemélyzet Tanár, tanító nem mentes mentes, ha igazolja, hogy nyilvános tanítóintézetben tanít Tanuló csak 24 éves korig és csak a szorgalmi idő tartama alatt. Szünidődén természetbeni munkára egyhuzamban 24 napig kell x igénybevenni mentes, ha igazolja, hogy nyilvános tanintézetben tanul Vakok ugyanúgy, mint a munkaképtelenek mentesek Védőnő nem mentes mint az ápolószemélyzet Közmunkatanács. Lásd : Fővárosi Közmunkák Tanácsa c. a. Közmunkák ajánlati feltételei. Lásd: Ajánlati feltételek a fővárosi versenytárgyalásokon c. a. Közoktatásügyi Filmintézet. Minthogy a főváros ostroma alkalmával a II., Kapás-u. 56. szám alatti épület, amelyet a főváros az Oktatófilmkezelőség céljára bérbevett, teljesen tönkrement, a Közoktatásügyi Filmintézet a II., Jurányi-utcai községi iskolaépületnek néhány helyiségében nyert elhelyezést. A Közoktatásügyi Filmintézet feladatául tűzte ki, hogy a tanuló- ifjúságot mielőbb ismét oktatófilmekhez és vetítési lehetőségekhez juttassa. Ennek érdekében a romok alól mentette ki az értékes filmszalagokat, vetítőgépeket s a vetítéshez szükséges egyéb értékes felszereléseket. A sérült filmszalagokból szétvagdalással 34 különféle témájú oktatófilmet állított össze az intézet 285 másolatban. Az intézet megállapította, hogy a községi iskolák keskenyfilmvetítőgépjeinek mintegy V3 része teljesen elpusztult, a megmaradt gépek mindegyikét át kell vizsgálni és az esetleges töréseket, vagy hiányosságokat kijavítani, illetőleg pótolni kell. Központi Javítóműhely. Lásd : Budapest Székesfőváros Központi Javítóműhelye c. a. Községi fiúotthon. Lásd : Fiú- és leányotthon c. a. Községi iparrajziskola. Lásd : Iskolák c. a. Községi közszolgáltatások. A főváros közjövedelmeinek legjelentősebb tényezője s a háztartás legtekintélyesebb bevételi forrása az adók hozama. A főváros autonóm adóztatási joga a székesfőváros közigazgatásáról alkotott 1930 : XVIII. te. életbeléptetéséig az 1872 : évi XXXVI. te. 3., 10. és 19. §-aiban foglalt rendelkezésein alapult. E törvényes rendelkezések biztosították a fővárosnak, hogy önkormányzati hatáskörében szabályrendelet keretében, vagy ezzel egyenrangú intézkedésben közvetett államadókra is vethetett ki pótlékot, a városban és annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetett s az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatott be, végül, hogy az összes önkormányzati és közigazgatási költségeinek fedezésére a közvagyon jövedelmein felül az állami egyenesadók után községi adópótlékot szedhetett. A főváros által életrehívott adók nagyobbik része az idézett jogforrásra vezethető vissza, míg egyes újabb, az államkormányzat részéről átengedett adók — az illető adónemnél feltüntetett — más törvényes rendelkezéseken alapszanak. A főváros által szedett adók részben egyenesadók, amennyiben a vagyonból származó jövedelmet, illetőleg a keresetet terhelik, részben fogyasztási adó, illetve fogyasztási adójellegűek, de ezek mellett szerepet játszanak a főváros háztartásában a kifejezett céladók is. Az 1930: XVIII. te. a 73. §-ában szabályozza újból ezt a kérdést, kimondván egyfelől, hogy a székesfőváros háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint a) a vagyon jövedelméből, b) az állami adók után kivetett községi pótadókból, c) az állam által átengedett egyenes- és közvetett adójövedelmekből, d) önálló városi közszolgáltatásokból, e) illetékekből, vámokból, helypénzekből és díjakból kell fedezni. Ez a törvényszakasz újból törvénybe iktatja a már az 1872 : XXXVI. te. 10. §-ában, továbbá az 1927 : V. te. 45. §-ában is kifejezésre jutott azt a rendelkezést, hogy »a székesfőváros csak olyan közszolgáltatásokat állapíthat meg és vethet ki, amelyeknek igénybevételére a székesfővárost törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet, vagy szabályrendelet jogosítja fel vagy kötelezi«. Községi kötelékbe való felvétel. Valamely belföldi községben illetőséggel bírók kérhetik Budapest székesfőváros községi kötelékébe való felvételüket négy évi budapesti helybenlakás és budapesti községi adózás nélkül is az 1886. évi XXII. te. 11—14. §§ alapján. A községi kötelékbe való felvétel hatósági díja 500.000 pengő, közszolgálati és magánalkalmazottaknak, valamint munkásoknak 250.000 pengő, kiállítási díja 20.000 pengő, a kérvény és mellékletei iktatási, illetve 246
