Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
az árvaszékhez fordulni. Az árvaszék meghallgatja az érdekelteket és a kiskorú érdekeinek szem- előtt tartásával dönt, hogy a szülői beleegyezést pótló gyámhatósági beleegyezést megadja-e. A kérvényhez mellékelni kell a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát. Az ügyben az árvaszék házassági és útlevélosztályához (IV., Központi városháza III. pav., II. em. 41.) közvetlenül is lehet fordulni. Kiskorúak képviselete. A kiskorúak mindaddig, amíg szülőik élnek és szülői jogaik gyakorlásában gátolva nincsenek, szülői hatalom alatt állanak. A szülői hatalmat rendszerint az atya gyakorolja, de a szülői hatalom gyakorlásának jogát az árvaszék az anyára is bízhatja, természetesen indokolt esetben. Az atya halála esetén a szülői hatalom gyakorlásának joga az anyára száll. Az árvaszék az atya halála után a szülői hatalom gyakorlásának átszállását hivatalból, — tehát a felek kérelme nélkül is — megállapítja. Mindkét szülő halála esetén a kiskorúak gyámság alá kerülnek. A gyámi tiszt az atyai nagyatyát, ennek nemlétében az atyai nagyanyát, majd az anyai nagyatyát, az anyai nagyanyát — ha mindezek nem élnének, vagy a gyámi tisztet viselni nem kívánnák — a legközelebbi vérrokonokat illeti meg. Ha nincs alkalmas személy, akit a kiskorúak képviseletére gyámul ki lehetne rendelni, az árvaszék a polgári társadalom soraiból rendel gyámot. (Lásd : Gyámkirendelés.) Kiskorúak tartási, elhelyezési és szüleikkel való érintkezési ügyei. A törvényes kiskorúak elhelyezési és tartási ügyeiben rendszerint az árvaszék határoz. Minden ilyen természetű ügyben,. — ha a kiskorú budapesti illetőségű vagy a főváros területén tartózkodik, — az árvaszékhez kell fordulni. Kivételesen a gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében a házassági bontóper során a bíróság (törvényszék) ítéletben rendelkezik, de a gyakorlat szerint a biróság a legtöbb esetben a döntést a gyámhatóságnak tartja fenn. Kiskorúak elhelyezése tárgyában jogszabály,, hogy 1. ha a szülők házassága nincs bíróilag felbontva, a gyermekek 7. életévükig az anyát, azonfelül a fiúgyermekek az atyát, a leánygyermekek az anyát illetik, — 2. ha a szülők házasságát a bíróság felbontotta, a 7. éven aluli gyermekek az anyát, azon felül a nem vétkes szülőt illetik, tehát azt a szülőt, akivel szemben házastársát a bíróság; vétkesnek nyilvánította. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindkét törvényi intézkedéstől a gyámhatóság fontos okból eltérhet és a gyermekeket a nem jogosult szülő, vagy akár idegen gondozására bízhatja, sőt kötelezheti a szülőket a gyermek intézeti elhelyezésére.. Amennyiben a kiskorúak elhelyezése és tartása tárgyában a bíróság vagy az árvaszék már határozatot hozott, de a viszonyok változása folytán az elhelyezés formája a kiskorú érdekeinek nem felel meg, az árvaszék a bírói ítéletben foglalt rendelkezést, vagy saját véghatározatát bármikor megváltoztathatja. Törvényes kiskorúak tartásdíj megállapítási ügyeiben ugyancsak az árvaszék jár el. A tartásdíj összegszerűsége a szülők vagyoni és jövedelmi, illetőleg kereseti viszonyainak alapján nyer megállapítást. A kiskorúval való érintkezésre joga van annak a szülőnek,, aki a gyermeket közvetlenül nem gondozza. Feltéve, hogy a szülők ebben a kérdésben megegyezni nem tudnak, ebben a kérdésben is az árvaszék jogosult eljárni. Az elhelyezési, tartási és érintkezési (láthatási) ügyekben a feleknek kell az árvaszékhez fordulni, beadványukra állami (okmány) bélyeget és városi illetéket kell leróni. Az árvaszéknek ezekben az ügyekben hozott határozatai ellen a szülőknek fellebbezési joguk van. Kiskorúak vallásváltoztatása. Ha a szülők egy valláson vannak, a közös kiskorú gyermekek szüleik közös vallását követik. Vegyes vallású szülők házasságából született gyermekek, — ha a szülők között vallásegyezség nem jött létre — nemük szerint követik szüleik vallását. Ha a szülők később vallást változtatnak akként, hogy egyvallásúakká válnak, gyermekeik 7. életéven alúl minden intézkedés nélkül, egyszerű anyakönyvi feljegyzéssel, 7. életévükön felül az árvaszék beleegyezésével a szülők közös vallására térhetnek át. A 18. életévén felül lévő kiskorú vallásváltoztatás szempontjából önjogú. Újabb gyakorlat szerint a kiskorúak akkor is áttérhetnek szüleik közös vallására, ha mindkét szülő közös vallásról, más közös vallásra tért át. A vallásváltoztatási kérelmet az árvaszékhez kell előterjeszteni, ahhoz csatolni kell a kiskorú és szülei születési anyakönyvi kivonatát, amely utóbbiakon feltüntetve kell legyen a szülők vallásváltoztatása, végül csatolni kell a kiskorú új vallásban való oktatását igazoló lelkészi bizonyítványt. Az árvaszék a kiskorú szüleit és magát a kiskorút is meghallgatja, utóbbit különösen arra, hogy a vallásváltoztatást a kiskorú maga is kívánja-e és nem jelentkezik-e kényszer. A vallásváltoztatáshoz való gyámhatósági beleegyezés iránt előterjesztett kérelem bélyegmentes. Nem változtathat vallást a 7. életévét betöltött házasságon kívül született gyermek, továbbá az, akinek szülei nem közös vallásúak, vagy már nem lehetnek közös vallásúakká (pl. haláleset). Kiskorúság. Kiskorú mindenki, aki 20. életévét még nem töltötte be. A 20. életév betöltése előtt nagykorú az a személy, akit az árvaszék nagykorúsított, aki házasságot kötött, végül akit nemzetgyűlési képviselővé választottak. Kiskorú továbbá az a 20. életévét betöltött személy, akinek kiskorúságát ideiglenesen az árvaszék, vagy véglegesen a bíróság (törvényszék) meghosz- szabbította. Kiskorúság meghosszabbítása. A kiskorúságot meg kell hosszabbítani, ha a kiskorú testi vagy szellemi fogyatkozásai miatt 20. életévének betöltése után sem képes önmagát fenntartani, 236
