Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
megszállt területi születésű, abban az esetben férjének 1921. évi július hó 26-a előtti adófizetése igazolandó), amennyiben házasságának bírói felbontásától számítva négy év már elmúlt, saját lakásigazolását (mellyel igazolandó, hogy házasságának felbontása óta állandóan helybenlakik). Ha férje 1921. évi július hó 26-án kiskorú volt, apósának 1921. évi július hó 26-a előtti négy évi helybenlakása és adózása igazolandó. Önjogon szerzett illetőségnél (1886. évi XXII. te. 10. §-a): 1. Ha sem a folyamodó, sem atyja (nagyatyja) nem elszakított területi születésű : saját születési és házassági bizonyítványát, atyja születési és ITázassági bizonyítványát (amennyiben atyja 1870. év után született, nagyatyja születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), lakásigazolását (amellyel igazolandó, hogy 1916. év óta hol és mennyi ideig lakott), adófizetését igazoló adókönyvét vagy adószámlakivonatát. Ha 1921. évi július hó 26-án kiskorú volt, úgy atyjának 1916. évtől a folyamodó nagykorúságáig terjedő tartózkodását igazoló bizonyítványt is csatolni kell. 2. Ha a folyamodó, vagy atyja (nagyatyja), vagy mindketten elcsatolt területi születésűek : saját születési és házassági bizonyítványát, atyja születési és házassági bizonyítványát (amennyiben atyja 1870. év után született, nagyatyja születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), lakásigazolását (mellyel 1921. évi július hó 26-a előtti négy évi állandó, megszakítás nélküli helyben- lakás, valamint az 1921. évi utáni lakóhely is igazolandó s ha katona volt, leszerelési igazolványa is bemutatandó), 1921. évi július hó 26-a előtti adófizetést igazoló adókönyvét vagy adószámlakivonatát. 3. Legalább 4 éve özvegy nő, ha sem néhai férje, sem apósa nem elcsatolt területi születésű: saját születési és házassági bizonyítványát, férje halottlevelét, férje születési bizonyitványát (amennyiben néhai férje 1870. év után született, úgy az apósa születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), saját lakás igazolását arról, hogy özvegysége óta hol lakott (ha férje 1916. év után halt el, a férj lakóhelyét 1916. évtől haláláig külön kell igazolni), adófizetést igazoló adókönyvét vagy adószámlakivonatát. 4. Özvegy nő, ha néhai férje, vagy apósa, vagy mindketten elcsatolt területi születésűek : saját születési és házassági bizonyítványát, férje halottlevelét, férje születési bizonyítványát (amennyiben néhai férje 1870. év után született, úgy az apósa születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), saját lakásigazolását (mellyel 1912. évi július hó 26-a előtti négy évi állandó, megszakítás nélküli helybenlakás, valamint az 1921. év utáni lakóhely is igazolandó), továbbá 1921. évi július hó 26-a előtti adófizetést igazoló adókönyvét vagy adószámlakivonatát. 5. Elvált nő, ha sem férje, sem apósa nem elcsatolt területi születésű : saját születési és házassági bizonyítványát, férje születési bizonyítványát (amennyiben férje 1870. év után született, úgy az apósa születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), házassági bontó végzést (jogerősségi záradékkál), saját lakásigazolását, hogy házasságának felbontása óta hol lakik (ha házassága 1916. év után bontatott fel, úgy igazolandó, hogy férje 1916. évtől a házasság felbontásáig hol lakott), adófizetést igazoló adókönyvét, vagy adószámlakivonatát. 6. Elvált nő, ha férje vagy apósa, vagy mindketten elcsatolt területi születésűek : saját születési és házassági bizonyítványát, férje születési bizonyítványát (amennyiben férje 1870. év után született, úgy az apósa születési és házassági bizonyítványa is bemutatandó), házassági bontó végzést (jogerősségi záradékkal), saját lakásigazolását (mellyel 1921. évi július hó 26-a előtti négy évi állandó helybenlakás igazolandó), továbbá 1912. évi július hó 26-a előtti adófizetést igazoló adókönyvét vagy adószámlakivonatát. Illetőségi (budapesti) nyilvántartót vezetnek a polgármesteri IV. ügyosztályban. A budapesti illetőségűnek elismert polgárokról, valamint mindazokról akiknek állampolgársága vagy más községbeli illetősége megállapítást nyert, nyilvántartási lapot állítanak ki, amely betűrendbe sorozva az előadók és az érdeklődők rendelkezésére áll. Az 1886. év óta vezetett régi illetőségi nyilvántartó Budapest ostroma folyamán a tűzvész martaléka lett. Az újonnan felállított nyilvántartót a polgármesteri IV. ügyosztály 1945. év február havától vezeti. Ingatlanok értékének becslése. Az ingatlanok értékének szakértői becslés útján való megállapítása alkalmával felszámítható eljárási (szakértői becslési) díjak tekintetében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ingatlanvagyonátruházási illeték. Lásd : Városi ingatlanvagyon átruházási illeték c. a. Ingyen temetés. Ha az elhúnyt családtagjai olyan rossz anyagi viszonyok között vannak, hogy nem képesek hozzátartozójuk temetkezési költségét viselni, a tiszti orvos javaslatára a kér. elöljáró utalványt állít ki a családnak ingyen temetkezésre. Ha az elhúnyt kórházban halt meg, hasonló esetben a kórház gondoskodik az eltemetéséről. Magánkórházakban, klinikákon elhalt vagyontalanok eltemetéséről az illető kórházfenntartó intézmény, klinika gazdasági hivatala tartozik gondoskodni. fnségakció. Lásd : Hatósági ínségenyhítő tevékenység c. a. Ínségenyhítéssel kapcsolatos panaszokat az illetékes polgármesteri IX. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél kell beadni. Insulint szegénysorsú cukorbetegek részére a kerületi elöljáróság által kiállított szegénységi bizonyítvány, továbbá a betegséget megállapító közkórháznak, vagy egyetemi belklinikának 219
