Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
adhatott az ingatlanok értékének 73-á'g terjedő összeg erejéig kölcsönt, megfelelő jelzálogi biztosítás mellett. A kölcsön rövid lejáratú (10 éves) törlesztéses és amortizációs (32 éves) kölcsön volt. A kölcsönök felvétele árvaszéki hites szakértő és gyámhatósági kiküldött becslése és a .kölcsönösszeg jelzálogjogi bekebelezése után történhet. A kölcsönt mindenkor az árvaszék teljes ülése szavazza meg. * Gyámságról vagy gondnokságról lemondás. Gyámság és gondnokság viselése állampolgári kötelesség, azt a törvényben megállapított esetek és okok kivételével elutasítani nem lehet. Gyámságot és gondnokságot viselni nem tartoznak és kérelmük esetén tisztük alól felmentendők :‘ a) akik 60. életévüket betöltötték ; b) akik egy terhesebb, vagy kát kisebb gyámságot vagy gondnokságot viselnek ; c) akik 5 gyermeknek viselik gondját; d) a miniszterek ; e) nemzetgyűlési képviselők; /) tényleges katonák, köztisztviselők, világi papok és tanítók, ha állásukkal járó tennivalóikkal a gyámi vagy gondnoki tiszt viselése nem egyeztethető össze ; g) akik a kiskorú lakóhelyétől vagy birtokától távol laknak ; h) bírák és államügyészek, amennyiben a gyámi tiszt őket nem törvény vagy végrendelet alapján illeti meg; i) a nő férje fölötti gondnokságot nem köteles viselni. Az árvaszék a gyám vagy gondnok felmentése tárgyában az érdekelt kérelmére hoz határozatot. Megjegyzendő, hogy a szülői hatalmat gyakorló anya gyermekei vagyonát nem köteles kezelni, — ebben az esetben az árvaszék a vagyon kezelésére gondnokot rendel. Joga van azonban az anyának bármikor igényelni a vagyonkezelés jogát, amikor is a vagyonkezelő gondnokot fel kell menteni. Gyermekek vallására megegyezés. Gyermekek vallására vonatkozóan a házasságkötés előtt a vegyesvallású házasulok megegyezhetnek abban, hogy a születendő gyermekek valamennyien az egyik szülő vallását fogják követni. Ezt az egyességet közokiratba kell foglalni és azt a házassági anyakönyvben fel kell jegyezni. Vallásegyességet csak 1. közjegyző; 2. polgár- mester ; 3. járási főjegyző és 4. járásbíróság előtt lehet kötni. A vallásegyesség megkötésénél a házasuló feleknek együttesen kell jelen lenni, az egyességről az anyakönyvvezetőt értesíteni kell. Gyermek- és Ifjűságvédelmi Központ. (VIII., Gyulai Pál-u. 7.) Az Iskolanővéri Intézményből és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatalból alakult ki 1945 őszén. Célja : megszabni, irányítani és ellenőrizni a főváros gyermekvédelmi tevékenységét. Összekapcsolja a főváros gyermekvédelemmel foglalkozó valamennyi szervezetét és biztosítja e szervezetek együttműködését. Feladata a 3 éven felüli gyermekek és fiatalkorúak védelme és gondozása. A központ által kijelölt gyermek- gondozók az iskolákon keresztül állanak kapcsolatban a gyermekkel, állandó érintkezést tartanak azonban a gyermek családjával is. A gyermekek és fiatalkorúak szociális és egészségügyi gondozásán kívül a központ feladata a gyermekek és fiatalkorúak jogvédelme is. Foglalkozik a gyámság rendezésének előkészítésével, az erkölcsileg veszélyeztetett, valamint a házasságon kívül született gyermekek ügyeivel. Az iparos és kereskedő tanulók, továbbá az iskolába nem járó fiatalkorúak különleges szociális és nevelési problémáinak megoldása is hatáskörébe tartozik. Vezető : Nemes Lipót polgári iskolai igazgató. Gyermekmenhely kötelékébe való felvétel. Állami gondozásra, illetve gyermekmenhelyi beutalásra jogosultak : 1. a talált gyermekek, akiknek hozzátartozóit nem sikerült kinyomozni; 2. árva gyermekek, vagy akiknek szülői vagy nagyszülői olyan vagyoni és kereseti viszonyok között élnek, hogy gyermekeiket, illetve unokáikat eltartani nem tudják ; 3. félárva gyermekek, akik szülője munka- és keresetképtelen, vagy keresete oly csekély, hogy abból gyermekét eltartani nem képes ; 4. leányanyák gyermekei, ha az anyának nincs megfelelő keresete, a természetes atya pedig ismeretlen, vagy tartásdíj rajta be nem hajtható ; 5. nagyszámú családok gyermekei, figyelembe véve a méltánylást érdemlő körülményeket. Állami gondozás a gyermekmenhelyen történik, rendszerint akként, hogy a gyermekeket idegeneknél helyezik el. Hozzátartozóknál való elhelyezés nem történhet, sőt a gyermeket olyan községben helyezik el, ahol nem laknak hozzátartozók. Állami gondozás iránti kérelmet az illetékes kér. elöljáróságnál kell előterjeszteni A kér. elöljáróság a kérdésben alapos vizsgálat megtartása után határoz. (Lásd még : Elhagyottsági ügyek.) Az állami gondozás költségeit a tartásra köteles vérrokonok (szülők, nagyszülők) kötelesek megtéríteni, kivéve, ha az aránylag csekély összeg megfizetésére sem képesek. A gondozási költségek behajtása közigazgatási úton történik. Az állami gyermekmenhelybe való beutalást megtagadó véghatározat ellen a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye, amit a kér. elöljáróságnál a véghatározat kézbesítését követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. Erkölcsi elhagyottság esetén, tehát ha a gyermek környezetében züllés veszélyének van kitéve, vagy züllésnek indult, az árvaszék jogosult a gyermeket az állami gyermekmenhelybe beutalni. Az árvaszék véghatározata ellen ugyancsak jogorvoslatnak van helye. Szükség esetén az árvaszék megkeresheti a gyermekmenhelyet, ha a gyermek zárt intézetben való elhelyezését látja kívánatosnak, bogy a gyermeket intézetben helyezze el. Gyermekotthonok. Lásd : Átmeneti gyermekotthonok c. a. Gyermeküdültetés. Az 1922-ben megindult fővárosi gyermeküdültetés célja a testileg leromlott, fejletlen, betegségekből felépült, egészségtelen környezetben élő, mindkétnembeli 3—14 éves óvodás és iskolásgyermekek évközi és nyári üdültetése. A gyermekek- üdültetésre 187
