Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

1930. kér. min. sz. rendeletben részletezett ügyekben részben elsőfokú, részben másodfokú hatósági jogkör. Közigazgatási és műtanrendőri bejárásokban közreműködés. 12. Túlzsúfolt lakásokban másodfokú hatóság (1876: XIV. te. 157. §.). Ártalmas üzlettelepek kisajátítása kérdésében hatósági eljárás (1884 : XVII. te. 37. §.). Iparhatósági telepengedélyezési eljárásban közreműködés. 13. Állami és kormánymegbízások alapján állami építkezések céljára telektömbök kisajátítása, megalakítása. 14. Az 1870 : X. törvénycikkel alkotott Fővárosi Pénzalap és az ennek tulajdonába tartozó vagyontárgyak (telkek, házak, Szent Margitsziget) kezelése. Az 1937 : VI. te. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét Budapest környékére is kiterjesztette. Az ostrom utáni időszak első teendői közé tartozott a háború által az épületekben okozott károknak a lehető gyors és szakszerű felvétele. Az erre irányuló munkát a Tanács megszervezte és a székesfőváros kerületi elöljáróságainak keretén belül alakított mérnök-munkacsoportokkal végeztette el. A kárfelvételi jelentések nagyrésze már statisztikai feldolgozást is nyert és a város legjobban érintett részein áttekinthető térképen is feldolgoztatott. A jelenlegi állapotnak a felvétele az újjáépítés szempontjából volt sürgős és fontos, mert mind az újjáépítés, mind a helyreállítás tekintetében alapvető elvként szerepelt a Tanács elhatározásában, hogy az ily irányú munka minden ütemében a lehetőség szerint illeszkedjék a városfejlesztési programba, illetve a város- rendezési tervekbe. Éppen ezért a Budapestre már megállapított városfejlesztési program sürgős revízió alá vétele vált szükségessé és ezzel a munkával kapcsolatban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezdeményezte a Nagy-Budapestre vonatkozó egységes városfejlesztési program elkészítését is. Ennek a munkálatnak a során általánosságban megállapította a Nagy-Budapesten alkalmazandó telepítési alapelveket, valamint állástfoglalt a nagy-budapesti közlekedési alaphálózat tekintetében és az ily módon lefektetett alapvető elveket további tárgyalás, illetve kifejlesztés céljából az illetékes közületeknek megküldötte. A végzett előmunkálatok felhasználásával készíti a Tanács Nagy-Budapest általános rendezési tervét, azaz megállapítja a főforgalmi úthálózatot, az illetékes hatóságokkal együttműködve előkészíti a nagyvasúti-, gyorsvasúti-, repülő- és hajó- forgalmi feladatok megoldását, fentiekkel összefüggésben előkészíti a területfelhasználási tervet, kijelöli az összefüggő zöldterület hálózatot, a lakó-, illetve ipari telepítésre szolgáló területeket stb., stb. Ennek az átfogó feladatnak a keretén belül azonban már foglalkozik a — feladat körébe utalt — részletes rendezési tervek előkészítésével is. A földbirtokreform során kiosztásra kerülő házhelyek ugyanis az igénybevett egyes területeken sürgősen szükségessé teszik a részletes rendezési tervek előkészítését. Hasonlóképen előkészítette — mint az általános rendezési tervtől külön választható feladatot — a főváros, egy újjáépítésre szoruló, régi városrésznek mind elvi, mind gyakorlati megoldási lehetőségeit, hogy a megindu'ó űj építkezések során a tervek kivite're készen álljanak. Részletes rendezési tervként kerül feldolgozásra a Vár műemlék jellegű fenntartása illetve újjáépítése, valamint a Margitszigetnek a megváltozott társadalmi és gazdasági körülményeknek megfelelő tervszerű újjárendezése. Ezenkívül az újjáépítés munkáját racionálissá teendő a Tanács tervpályázatok útján kiérlelt eredményekkel kívánja egyrészt a lakástipusokat megállapítani, másrészt a gyakorlati előregyártás lehetőségeit biztosítani. Az előbbiekben körülírt tervezési munkákkal egyidejűén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és az Országos Építésügyi Kormánybiztosság keretében tetőfedési, valamint lakáshelyreállítási hitelakciókat bonyolít le, továbbá végzi a romépületek hatósági elbontását és az életveszély elhárítását célzó műszaki munkálatokat. Ezeket a fentiekben felsorolt feladatokat kiegészíti az építésügyi hatósági jogköréből folyó igazgatási teeendőknek folyamatos ellátása.

Az Országos Építésügyi Kormánybiztos feladatai és hatásköre : A háború pusztításai következtében az épületekben szükségessé vált helyreállításokat, valamint az egyéb köz- és magánépítkezéseket is, amennyiben azok a szorosabb értelemben vett magasépítkezés körébe tartoznak — e munkálatok tervszerűségének és szakszerűségének és a városrendezési szempontok biztosítása céljából — az ország egész területén az országos építésügyi kormánybiztos irányítja és vezeti. A kormánybiztos hatásköre nem terjed ki a vasút, a posta, a közutak, a hidak és a gépjáróműközlekedéssej kapcsolatos újjáépítésre. A kormánybiztos tennivalóit további rendelkezésig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke látja el. Az 1937. évi VI. te. szerint a Közmunka Tanácsot megillető másodfokú építésügyi hatósági jogkört a kormánybiztos működésének ideje alatt a Közmunka Tanács által saját tagjai sorából választott háromtagú fellebbviteli bizottság gyakorolja. Az Országos Építésügyi Tanácsot a 3950/1945. M. E. sz. rendelet hívta éeltre a kormánybiztos támogatására. A tanács a kormánybiztos által eléje terjesztett ügyekben véleményt nyilvánít. Az általános város-(község)rendezés terveire vonatkozóan a kormánybiztos a tanácsot meghallgatni köteles. Ha a tanácsülésen levő tagok 2/3-a az általános város-(község)rendezési terv tekintetében a kormánybiztos javaslatával nem ért egyet, azt a tanács véleményével együtt az újjáépítési miniszterhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. A kormánybiztos tevékenységi körében — a kormány általános jellegű szervezési, pénzügyi, gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseire figyelemmel — az újjáépítési miniszter felügyelete alatt működik. A kormánybiztos feladatának ellátásában igénybeveheti a Közmunka Tanács hivatali személyzetét is. A kormánybiztos működéséhez szükséges személyzetről, továbbá a személyi és dologi kiadásokról, a Közmunka Tanács szervezetének bővítésével, valamint egyéb, a kormány133