Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A kerületi elöljárók 1945. évi működése
Az árva- és gyámügyekben az 1877. évi XX. te. és az ezt kiegészítő miniszteri rendelet alapján. Közgazdasági ügyekben a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. te., a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. te., a halászatról szóló 1888. évi XIX. te. és a vadászatról szóló 1883. évi XX. te. és az ezeket kiegészítő miniszteri rendeletek alapján. Egyesületi ügyekben az 1873. évi április hó 29-én kelt 1394. számú belügyminiszteri rendelet alapján olykép, hogy a hivatkozott szakasz 1. pontjában felsorolt teendők az elöljárók, a 2. és 3. pontokban elrendelt kimutatások vezetése és bemutatása elsősorban az elöljárók, másodsorban a polgármester, végül a 4. pontban szabályozott teendők továbbra is a polgármesteri hatáskörbe tartoznak. Tűzrendészeti ügyekben a tűzrendészetről szóló 193/881. kgy. sz. szabályrendelet alapján. 1895. évi XLVI. te. és általában az élelmiszerárusítások ügyében a IV. kerületi elöljáró mint rendőri büntetőbiró jár el. A KERÜLETI ELÖLJÁRÓK 1945. ÉVI MŰKÖDÉSE. Budapest székesfőváros ostromának súlyos következményei élénken foglalkoztatták a kerületi elöljáróságokat. A kerületi közmunkahivatalok és kerületi lakáshivatalok révén, bár a kerületi elöljárók felügyeleti jogköre érvényben maradt, ezirányú megterhelésük annyira enyhült, hogy már tervszerűen foglalkozhattak a kerületi elöljáróságok szigorúan vett igazgatási kérdéseivel. A kerületek közegészségügyi állapota az elmúlt évben az adott körülményekhez képest általában elfogadhatónak bizonyult. Ebben nagy része volt annak, hogy jó előre hathatós intézkedések történtek arra vonatkozólag, hogy a háborúkat rendesen követő járványok elterjedése lehetőleg meggátoltassák. A járványok kérdésétől függetlenül meg kell azonban említeni, hogy a lakosság ellenállóereje, az elégtelen táplálkozás és a téli időszakban a tüzelőszer hiánya miatt jelentősen leromlott, ami a halandósági, különösen a gyermekhalandósági arányszámban máris szomorúan jelentkezik. A kerületek állütegészségügyi tevékenysége jelentékenyen megnövekedett az elmúlt évben. A gépjáróművek hiánya előtérbe helyezte az igás állatokkal való vontatás szükségességét. A lóállomány ennek következtében rendkívül módon megnövekedett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fővárosban nem áll rendelkezésre megfelelő számú és berendezésű istálló és így fokozottabb figyelmet kell fordítani a közegészségügyi előfeltételek betartására. A háborút követő időben sok kétes tulajdonjogú állat volt különböző kezekben a fővárosban. Kormányrendelet kiadása vált szükségessé emiatt, melynek rendelkezése szerint minden kétes tulajdonjogú állatot hatósági nyilvántartásba kellett vonni és új marhalevéllel ellátni. Sokezerre rúgott ezek száma. Az ebtartásban visszaesés tapasztalható, ami a nehéz megélhetési viszonyokkal áll összefüggésben. A kerületi mérnöki hivatalok munkaköre rendkívüli módon kibővült. A főváros újjáépítésének súlyos feladata vonta ezt maga után. A kerületi mérnöki hivatalok személyzetét meg kellett növelni emiatt. Az újjáépítés keretében, az ostrom következtében megrongált sokezernyi épület állapotának felülvizsgálása és veszélyességi fokának megállapítása, valamint a területek szabaddá tétele volt az első feladat. Nagy munka volt az összes megrongált lakóházak, középületek, gyár- és gazdasági épületek kötelező kárbecslése is. E munkák közben megjelent a kormánynak a tetőhelyreállítási kölcsönre vonatkozó rendelete, mely a kerületi mérnöki hivatalokra hárította ennek a kérdésnek lebonyolításával járó tevékenység nagyrészét. A főváros tulajdonát alkotó épületek helyreállítási munkáját is reájuk bízták. Az ipari ügykörben az iparjogosítványok kiadása jelentősen csökkent. Ezt jellemzőnek kell megemlítenünk, mert az elmúlt év első felében viszont aránytalanul nagy volt a száma a kiadott iparigazolványoknak. Ennek oka, hogy míg az első félévben úgyszólván korlátozás nélkül voltak kiadhatók az iparigazolványok, addig a második félévben kormányrendeletek már korlátokat szabtak ebben a kérdésben. Sok munkát jelentett az első félévben kiadott összes ú. n. »ideiglenes iparigazolványok« felülvizsgálata. Az iparosok és kereskedők igazolásának előkészítő munkálatát is az elöljáróságok végezték. A régi iparigazolványok kötelező bemutatása során közel 80.000 iparigazolvány került lebélyegzésre és lajstromba foglalásra. Nagy volt a forgalom az iparáthelyezési és szünetelési kérelmek előterjesztése körül. Munkakönyvek kiadása rendes keretek között mozgott. A vásárrendészet körében az ellenőrzés kiterjedt az őstermelői igazolvánnyal is rendelkezőkre is, akik nagy számban özönlötték el a nyílt piacokat. Különösebb figyelmet igényelt az áralakulás ellenőrzése. A kihágási ügyekben a legtöbb feljelentés a közmunkakötelezettség elmulasztása miatt érkezik be. Kedvező hatást váltott ki a közegészségügyi kihágások terén az a rendelkezés, amely szerint a rendőrbüntetőbíró a kerületi tiszti orvossal együtt a helyszínére kiszállva, azonnal ítéletet hozhat. Az év folyamán megszűnt a VII., VIII., IX. és IV. közigazgatási kerületeknek a VIII. kerületnél centralizált kontárbíráskodása, viszont a növényvédelmi kihágási ügyekben az eljárás az egész főváros területére vonatkozóan a XII. kerületi elöljáróság kizárólagos hatáskörébe utaltatott. A népjóléti osztályok munkaköre ezidőszerint a társadalomvédelem (szociális gondozás), hadisegély, hadigondozás és gyermekvédelem feladatait foglalja magában. A társadalomvédelmi, vagyis az új rendszerű szociális gondozást az elmúlt félévben vezették be. 117
