Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
támogatásként ugyancsak számottevő összeget bocsátott rendelkezésre. Két ízben öt- és nyolcnapos időtartamra az Ukrán Állami Ének- és Táncegyüttes, egyízben pedig az Orosz Állami Énekkar vendégszerepeit a Városi Színházban. A vasárnap és ünnepnap délelőttjein a Városi Színházban részben a Székesfővárosi zenekar hangversenyeinek, részben pedig közületek, szakszervezetek közcélú előadásainak adott helyet. Kegyuraság. Az ostrom alkalmával megrongált egyházi épületek helyreállítása a rendelkezésre álló hitel keretén belül folyamatosan halad előre. Á pesti Vigadó épülete csaknem teljesen kiégett. A nagyterem teljes egészében elpusztult. Megrongálódott a budai Vigadó is. A Vígadók, kioszkok keretében a Pesti Vígadó állagbiztonsági munkálatai, továbbá a Budai Vígadó helyreállítási munkálatai indultak meg az elmúlt év folyamán. Az Erzsébet-téri kioszk helyreállítása pedig olyan mértékben haladt előre, hogy a tetőzetnek nagyobb része elkészült. A főváros ostroma súlyos károkat okozott az irodai felszerelésekben. Legnagyobb veszteség az írógépekben van, melyeknek jórésze megsemmisült, illetve eltűnt. A Városháza épületei az ostrom folytán hatalmas károkat szenvedtek. A Somogyi Béla-úti rész teljesen rombadőlt, a Kamermayer Károly-utcai front, a főépület keresztszárnya és a Vásárcsarnok kiégett. Az 1200 hivatali helyiségből teljesen megsemmisült 500 hivatali helyiség. Többé-kevésbé megrongálódtak az elöljárósági székházak is. Legsúlyosabban az I. kerületi elöljáróság rongálódott meg, melynek hivatalait bérelt helyiségekben kellett elhelyezni. Polgármesteri XII. (Üzemgazdasági) ügyosztály. Az ügyosztály feladata, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága és polgármestere által adott útmutatás és irányítás szerint elsősorban üzempolitikai kérdésekkel foglalkozzék ; etekintetben nemcsak a végrehajtás szerepét tölti be, hanem kezdeményezőleg is eljár. Az ügyosztály ügykörébe tartoznak: a székesfőváros összes üzemeinek személyzeti ügyei; a székesfővárosnál alkalmazott valamennyi munkás illetmény-, jóléti, kulturális és biztosítási ügyei; a székesfőváros üzemi gazdálkodásának ellenőrzése ; a költségvetési előirányzat és zárszámadás, valamint az adózás terén az egyöntetű eljárás biztosítása; az Elektromos-, Gáz- és a Vízművek, a Fűtő- és Főzőkészülékeket terjesztő váilalat (röviden Petrofűtő), továbbá az Anyaggazdasági Intézet, a fóti gyermeküdülő, az üzemi tanoncotthon és tanonciskola polgármesteri hatáskörbe utalt ügyeinek intézése, irányítása és ellenőrzése. Az 1945. év első hónapjában Budapest ostroma alatt az ügyosztály a legnehezebb körülmények között is, a minimális létszámmal folytatta működését. Á főváros akkori vezetőjének, Beliczay Imre tanácsnoknak megbízásából Reminiczky Lajos tanácsjegyző állott az ügyosztály élén. Az ügyoszály hivatali munkája a Vízművek Egyetem-utcai helyiségében folyt, a németek ugyanis a Központi városházáról az alkalmazottakat 1944. december 31-én erőszakkal eltávolították. Január hó utolsó napjaiban az ügyosztály a főváros új polgármesterével: Csorba Jánossal és Bechtler Péter alpolgármesterrel együtt a Központi városházára visszaköltözött. Az ügyosztály működése arra terjedt ki, hogy a háborús károkat szenvedett üzemek újjáéledését elősegítse. Ezért erélyesen közreműködött a szükséges anyagok, ú. m. szén, olaj stb. előteremtésében, az üzemi alkalmazottak szabad mozgásának biztosítására eljárt a megszálló katonai hatóságoknál. Részt vett az üzemi dolgozók egytálételes ellátásának megszervezésében elősegítette az üzemek számára gépkocsik beszerzését, eljárt az üzemi alkalmazottak illetményeinek kiutalása érdekében. Nagyon igénybevette az ügyosztály munkásságát az árambekapcsolások iránt előterjesztett tömeges kérelmek elintézése. A budapesti erőművek áramtermelését ugyanis nagyrészben a megszálló alakulatok, hatóságok és az általuk vezetett ipari üzemek foglalták le, a polgári hatóságok és különböző vállalatok csak polgármesteri engedéllyel juthattak áramellátáshoz. A bánhidai távvezeték helyrehozatalával és a dunai átfeszítés megtörténtével az áramszolgáltatást általánossá lehetett tenni s így a külön bekapcsolási kérelmek feleslegesekké váltak. Az üzemek helyzetének megvizsgálására és a működésük megindításához szükséges feltételek biztosítására, illetve ilyen irányban megfelelő javaslattételre Csorba János polgármester a tavasz folyamán 10 tagú szakértő bizottságot küldött ki dr. Szilas Oszkár elnöklete alatt. A bizottság több ülésben igen behatóan és részletesen foglalkozott a reá bízott feladattal s javaslatai nyomán számos olyan intézkedés történt, amely a legfontosabb közüzemek működésének megindítását, műszaki és gazdasági talpraállítását elősegítette. A három nagyüzem egységes központi vezetését a polgármester közlekedési és egyéb nehézségek miatt még március hóban megszüntette ; ettől kezdve ezek az üzemek külön-külön üzemvezető irányítása mellett önállóan működnek. Az ügyosztály ügykörébe tartozott a Székesfővárosi (üzemi) Egészségvizsgáló Intézet is. Ennek helyiségeit a Semmelweis-utcában súlyos bombatalálatok érték. A helyiségek elpusztultak, de az értékes orvosi műszereket és berendezési tárgyakat az alkalmazottak megmentették. Maga’ az intézet csökkent lehetőségek mellett a Központi városházán ideiglenesen kapott helyiségben folytatja ma is működését. Jelenleg már a tiszti főorvosi hivatal ügykörébe és felügyelete alá 99
