Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
Lábbeli és ruházati ellátás terén a főváros helyzete még súlyosabb. A mai bőr- és textilanyaghiány mellett a feladat átmenetileg csak a fontosabb üzemekben dolgozók részére történő ellátás kieszközlésére szorítkozható. A rendszeres és általános kötöttforgalmú petróleumellátás november l-ével kezdődött meg. Az Ásványolajgazdálkodási Miniszteri Biztos indokolt előterjesztésre a főváros és a közellátás szempontjából hozzácsatolt városok és községek világítási, főzési és fűtési petróleumszükségletének fedezésére havi 1000 tonna petróleumot bocsát a főváros rendelkezésére. Ebből 1945. december 15-ig világításra 75.585, főzésre 13.543 és fűtésre 7800 db jegyet szolgáltattak ki. Az iparcikkellátás megszervezésével kapcsolatban nem kerülhette el a figyelmet a legfontosabb közszükségleti cikkek egyikével, a gyufával való ellátás sem, annál kevésbbé, mivel ennek a cikknek volt a tapasztalat szerint leginkább súlyos visszaélésekkel kapcsolatos a forgalomba- hozatala. Azzal a szociális céllal, hogy Nagy-Budapest lakossága a háztartásban nélkülözhetetlen mennyiségű gyufához rendszeresen és megfizethető áron jusson, a kormányhatóság és a Magyar Általános Gyufaipari Rt. segítségével megfelelő árumennyiséget biztosítottak. Ezt a gyufát az alapélelmiszerjegyeknek előzetesen publikált szelvényeire havi 2 doboz mennyiségben a kereskedők hozzák forgalomba. A kereskedők elszámoltatását az ipari közellátási ügyosztály végzi és ennek eredményéhez igazodva újabb beszerzési engedélyekkel látja el őket. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a gyufaellátás amellett, hogy célját elérte, a mai gazdasági viszonyok nehézségei ellenére is akadálymentes. A tüzelőanyagellátást a Budapest Székesfőváros Tüzelőanyaghivatala végzi, amely 1945. december 15-ig közvetlenül a polgármesternek volt alárendelve, december 15. óta azonban az ügyosztály irányítása alatt működik. Feladata : a főváros hivatalainak, intézményeinek, közműveinek és a lehetőséghez képest a főváros lakosságának tűzifával, szénnel, koksszal való ellátása. Jelen pillanatban ez az ellátás kizárólag a pékek, népkonyhák (dolgozók konyhája), kórházak, iskolai melegedők, kisdedóvódák és napközi otthonok ellátására korlátozódik. Még ilyen korlátozott feladatkör ellátása mellett is igen nagy problémákat okoz a pékeknek tűzifával való ellátása. Ezek a nehézségek többféle okokból tevődnek össze és pedig a vagyonbiztonság,' pénzhiány, árkérdés, közlekedési nehézségek és a megfelelő hatáskör hiánya. A Kereskedelmi- és a Közellátásügyi Minisztériumot felkérték arra, hogy már a múltban érvényben volt származási igazolványokat ismét rendszeresítse és hozza ki rendeletben, hogy csak olyan tűzifát szabad megvásárolni, amelynek származási igazolványa van. Aki pedig származási igazolvány nélkül fát vásárol, joga legyen a hatóságnak azt minden ártérítés nélkül elkobozni, sőt a vásárló ellen az eljárást megindítani. Felkérték a Közellátásügyi Minisztériumot egy rendelet elkészítésére, amely szabályozná a tűzifavásárlás mennyiségét, amely szerint egy háztartás az 1946. év tavaszán 10 q-nál nagyobb mennyiségű tűzifát ne vásárolhasson. A jelenlegi tűzifaellátás egyik rákfenéje, hogy a főváros nem rendelkezik begyűjtött tűzifakészlettel úgy, hogy a pékek ellátása napról-napra történik. A szénhelyzet sem rózsásabb. A széntermelés irányítását jelenleg a Szénkormánybiztosság végzi, míg a szétosztást egy háromtagú bizottság. így a főváros a teljes kiszolgáltatottság állapotába került, mert önálló szénbeszerzést nem eszközölhet és jórészt ennek tudható be, hogy a kórházak, kisdedóvodák, napközi otthonok, melegedők, közkonyhák és közintézmények szénellátása egyáltalában nem kielégítő. Polgármesteri IX. (Társadalompolitikai) ügyosztály. A társadalompolitikai ügyosztály célja a székesfőváros szociálpolitikájának gyakorlati megvalósítása, nevezetesen az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak intézményes megoldása, a szociális támogatásra szoruló öregekről és munkaképtelenekről való rendszeres gondoskodás, szociális és erkölcsi téren veszélyeztetett helyzetben levő széles néprétegek preventív gondozása, egészségvédelmi téren pedig a népbetegségek megelőzésére való szociális embervédelem követelményeinek korszerű kielégítése. A fenti célok megvalósítása a székes- főváros történelme folyamán soha olyan nehézségekbe nem ütközött, mint az elmúlt szomorú esztendőben. Budapest ostroma az ügyosztály intézményeit is súlyosan érintette. Flaladék- talanul hozzáláttak a megsérült intézmények helyreállításához, a szükségletnek megfelelően átalakították azokat, újakat létesítettek, de célul tűzték ki azt is, hogy a székesfőváros szociális szervezete széles néprétegeknek álljon rendelkezésére s így teljesíthesse azt a feladatot, amit a székesfőváros szociálpolitikájának teljesítenie kell. A munkát hátráltatták és károsan befolyásolták a nehéz közgazdasági viszonyok, az anyaghiány, a pénz romlása. Nem volna teljes és érthető a beszámoló, ha a szociális népvédelem egyes ágazatainál nem ismertetnénk a háború rombolásait. Az eredmények statisztikai levetítésénél az év három időszakának —- a felszabadulást közvetlenül követő időszaknak, az év közepének, majd végének számadatait mutatjuk be, illetve átlagszámokkal érzékeltetjük a történteket. Anya- és kisdedvédelem terén a helyzet a következő : A hosszú ostrom következtében a lakosság szociális és egészségügyi viszonyaiban keletkezett kedvezőtlen változás a csecsemők 90
