Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
ügykörébe utalta át. A közoktatási ügyosztály javaslatára a polgármester az »iparostanonc- iskolák« és »kereskedőtanonciskolák« elnevezését »iparos«-, illetve »kereskedőiskolákra« változtatta. Azok részére, akik nem részesültek rendszeres iskoláztatásban, a polgármester az általános műveltség, bizonyos szakismeretek megszerzésére az alább felsorolt községi iskolákban esti munkásközépiskolát nyitott: a) esti munkás polgári iskolák: III., Kórház-u. 9., VII., Rottenbiller- utca 37., IX., Mester-utca 19 és XIII., Váci-út 57. sz. b) esti munkás gimnázium : VIII., Horánszky- utca 11. és ej esti munkás kereskedelmi iskola : VIII., Bezerédi-utca 16. — Az esti munkásközépiskolákban a tanév szeptember 20-án kezdődött és kb. 6 hónapig tart. A felvétel korhatára a polgári iskolákban és a gimnázium alsó osztályaiban a betöltött 16. életév, a gimnázium felső tagozatában és a kereskedelmi középiskolákban a betöltött 18. életév. Az iskolák bármelyik osztályába férfiak és nők egyaránt jelentkezhetnek. Ezekbe az iskolákba elsősorban munkások vehetők fel. A polgármester betöltötte a községi közoktatási intézeteknél megüresedett igazgatói és oktatói állásokat. 1945. évi október hó 1. hatállyal kineveztek összesen 477 tanítót, tanárt, óvónőt, iskolai kezelőnőt, iskolaorvost, illetve iskolaszakorvosi asszisztensnőt; 1945. évi november hó 1. hatállyal pedig újabb 21 iskolaigazgatót, továbbá 500 tanítót, tanárt, óvónőt, iskolai kezelőnőt, illetőleg tanintézeti kertészt. Apolitikai magatartásuk, illetve vallásuk miatt annakidején állásukból elbocsátott székesfővárosi közoktatási alkalmazottak ügyeivel foglalkozó rehabilitációs bizottság eddig 489 közoktatási alkalmazott ügyét tárgyalta kedvezően. Ezek közül 211 oktatót reaktivált. Ezek az egyes iskolatípusok között következőképen oszlanak meg: 112 népiskolai tanító, 37 polgári iskolai tanár, 20 kereskedelmi középiskolai tanár, 4 női kereskedelmi szaktanfolyami tanár, 5 gimnáziumi tanár, 13 zenetanfolyami tanár, 2 iparosiskolai tanító, 2 iparrajz- iskolai tanár, 2 gondozónővér, 11 iskolaorvos, 2 iskolai kezelőnő és 1 óvónő. 278 közoktatási alkalmazottat rehabilitált. Ezek következőképen oszlanak meg : 80 népiskolai tanító, 43 polgári iskolai tanár, 17 középiskolai tanár, 1 iparrajziskolai tanár. 137 oktatót magas koránál, vagy megrongált egészségi állapotánál fogva nyugdíjasként rehabilitált. A reaktivált és rehabilitált oktatók közül a tényleges szolgálatot teljesítők beosztása megtörtént; az esedékes illetményeket, illetmény- különbözetet, nyugdíjat, illetőleg özvegyi díjat kézhezvették. A közoktatási ügyosztály kezelése alá tartozik 158 községi iskolaépület és 6 egyéb közoktatási intézmény célját szolgáló épület. Valamennyi községi iskola és közoktatási intézmény épülete részben a légitámadások, részben a főváros ostroma következtében megsérült és kisebb nagyobb károkat szenvedett. A községi iskolaépületek közül 101 épület olyan természetű sérüléseket kapott, amelyek helyreállíthatok. 22 iskolaépületnek egyes részei teljesen elpusztultak. Ezeknek elpusztult részei a többi helyiségektől elválasztattak, s a tatarozható rész helyiségei helyrehozattak. 11 iskolaépület legnagyobbrészt elpusztult. Újjáépítésük gazdasági szempontból nem előnyös, pedagógiai és műszaki szempontból nem kívánatos, ezért ezek az épületek lebontásra kerülnek. 23 községi iskolaépület súlyos sérüléseket szenvedett. Ezek csak akkor vehetők használatba, ha a lerombolt részek teljesen újjáépülnek. Addig, amíg e részek meg nem épülnek, az iskolaépületek többi helyiségei sem vehetők használatba. A megrongált iskolai és egyéb közoktatási épületek újjáépítése, illetve helyreállítása már a kora tavasszal megindult és ez a munka szakadatlanul folyt a hidegebb idő beálltáig. A tanév elejére teljesen elkészült 31 épület helyreállítása, 40 épület munkálatai befejezés előtt állanak, továbbá 63 épület javítása folyamatban van. Az 1937/38. iskolaévben a székesfőváros községi iskolái összesen 2300 tanteremben tanítottak. Közvetlenül az ostrom után mintegy 250 úgy — ahogy használható állapotba hozott tanteremben indult meg az oktatás. Április hó végére a használható tantermek száma 520-ra emelkedett, s az 1945/46. tanévet már 1616 tanteremben kezdték meg. A helyreállító munkálatoknál jelentkező nehézségek ellenére minden törekvés arra irányult, hogy még a tél beállta előtt lehetőleg az épületek tetőzetét rendbehozzák és elvégezzék mindazokat a tatarozási munkákat, amelyek az épületek állagának megvédésére feltétlenül szükségesek. A hidegebb időjárás beálltával sem szűnt meg azonban teljesen a helyreállító munka, hanem a külső tatarozások helyett megkezdődtek a belső javítási és pótlási munkák az épületek ablakain, ajtóin; megkezdődött a zárak, kilincsek, kulcsok pótlása, a bútorok helyreállítása stb. E munkákban a szakértő munkásokon felül résztvettek az oktatók is, sőt segítségükre siettek a szülők is. Ilymódon többszáz tantermet tataroztak, kimeszeltek helyiségeket, ajtókat, ablakkereteket készítettek, zárakat megjavítottak,, üveget vagy üvegpótló anyagokat gyűjtöttek, s azokkal az ablakkereteket befedték stb. Figyelemreméltó, hogy e munkák a Szülői Munkaközösség és az oktatók minden elismerést megérdemlő munkája következtében a fővárosnak a lehető legcsekélyebb anyagi megterhelést jelentették. Az iskolahelyiségek használhatóságának egyik legnagyobb akadálya az üveghiány. Miután a kormánybiztosság az iskolák részére csak igen csekély mennyiségben utalt ki üveganyagot, a polgármester az iskolahelyiségek ablakainak üvegpótló anyaggal leendő beborítását rendelte el. Ezt a munkát legnagyobbrészt a tanítótestületek tagjai végezték el olyképen, hogy minden iskola testületéből egy-két oktató szakszerű útmutatást nyert a munka elvégzésére vonatkozólag, ezek irányították azután többi társukat a munkánál, a szükséges anyagokat pedig központilag utalták ki az iskolák részére. Természetesen ezek a
