Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
55 a nyersházbérjövedelem (haszonérték), ami a házadó kivetésénél alapul szolgált. A házbérfillér az adó alapjául szolgáló nyersbérjövedelem, a bérbe nem adott épületeknél pedig az adó alapjául szolgáló haszonérték 3%-a. Szemétfuvarozási illeték. A háziszemét kifuvarozási illeték rendeltetése : a háztartásokban összegyűlt szemét kifuvarozásával, elszállításával és az egészségügyi követelményeknek megfelelő kezelésével járó költségeknek a biztosítása és fedezése. A 69/1938. kgy. sz. szab. rend. szerint szemétfuvarozási illetéket kell fizetni minden olyan épület bérjövedelme (haszonértéke) után, amely a főváros területének azon a részén (utcájában) van, ahonnan a székesfőváros a háziszemetet rendszeresen eltávolítja. A községi szemétfuvarozási illeték jelenleg az alapjául szolgáló nyers bér- jövedelemnek (haszonértéknek) 1-5%-a. Városi ingatlanvagyonátruházási illeték. A székesfőváros a városi ingatlanvagyonátruházási illetéket az 1921. évi 347. és 1.177/kgy. számú szabályrendelet alapján szedi. A fővárosnak az illeték szedéséhez való jogosultságát és erre vonatkozó jogszabályalkotási jogát az 1920. évi XXXIV. t.-c. állapította meg. A szabályrendelet rendelkezései értelmében a székesfőváros a területén lévő minden ingatlant és az ezekre vonatkozó jogok átruházása esetében az idézett törvényben meghatározott 1’5%-os illetéket szed. Az 1931. év folyamán lépés történt az illeték kulcsának megváltoztatása ügyében. A Boráros-téri és óbudai új Dunahidak létesítésének kérdésével kapcsolatban ugyanis a kormány az építési költségek túlnyomó részét a fővárosra hárította, aminek folytán erre a célra új jövedelmi forrásokról kellett gondoskodni. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározta, hogy a hidak építési költségeinek 2/s-ad részét elvállalja és ennek fedezeteként a városi ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsát átmenetileg, amíg a fővárosnak a hidak építésére vállalt kötelezettsége fedezetet nem nyert, l*5%-ról 2*75%-ra felemeli. Minthogy az illeték fölemelésére az 1931. évi XIII. törvénycikk a felhatalmazást megadta, az illeték 2‘75%-os fölemelt kulcsa 1931. évi július hó elsejével életbe lépett. Az 1935. január 1. előtti jogügyleteknél az illetéket a központi számvevőség, míg az ezután keletkezett jogügyletek után a m. kir. Illetékkiszabási Hivatal veti ki. A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 30 nap alatt birtokon belül, ezen túl további 60 nap alatt birtokon kívül fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához. Ennek határozata ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt panasznak van helye a köz- igazgatási bírósághoz. Engcdelmi díj. A székesfővárbs az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása alkalmával az ingatlanok tulajdonjogának bekebelezése után ősi — az 1754., illetve az 1779. évekre visszanyúló és az uralkodó által is megerősített — jogosítványa alapján engedelmi díjat is szed. Az engedelmi díj összege 1927. évi január hó 1-étől 4-35 pengő.
