Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
355 másrészt a fővárosi hitelkereső közönségnek törlesztéses kölcsönök nyújtásával is szolgálatára állani és ezzel — hatvannál több" építkezés lehetővé tétele útján — munkaalkalmat is teremtenie. Ezirányú tevékenységét az 1931. évi bankzárlatig folytatta, azóta azonban szüneteltetni kénytelen. A takarékpénztár az 1929. évben állította fel biztosítási osztályát és ugyanazon évben kezdte meg parcellázási tevékenységét is. Az 1930. év folyamán Budapest Székesfőváros 8 millió dolláros hitelt vett igénybe, melynek felét a takarékpénztár bocsátotta rendelkezésére. Az 1931. évi bankzárlat nyomában kitört gazdasági válság hátráltatta a takarékpénztár gyors fejlődését, azonban a főváros lakosságának a takarékpénztár iránt kezdettől fogva megnyilvánuló bizalma azóta is egyre fokozódott, ami legjobban betéteinek évről-évre való emelkedésében jut kifejezésre. A takarékpénztárnál takarékkönyvre és folyószámlára elhelyezett betétek összege az 1928. évi december hó 31-én kimutatott 22’2 millióval szemben 1929. évi december hó 31-én kimutatott 41-6 millióra, 1930. évi december hó 31-én kimutatott 47-6 millióra, 1931. évi december hó 31-én kimutatott 52-4 millióra, 1932. évi december hó 31-én kimutatott 57‘3 millióra, 1933. évi december hó 31-én kimutatott 62'9 millióra, 1934. évi december hó 31-én kimutatott 68-3 millióra, 1935. évi december hó 31-én kimutatott 78-3 millióra, 1936. évi december hó 31-én kimutatott 86-5 millióra, 1937. évi december 31-én kimutatott 91-6 millióra és 1938. évi december 31-én kimutatott 95-3 millióra növekedett. A Székesfőváros községi folyópénzeinek és különleges rendeltetésű betéteinek hozzászámításával a takarékpénztár 1938. évi december hó 31-én 104 millió pengő betétet kezelt. Az 1932. évben bonyolította le a takarékpénztár a Parkváros Rt. tranzakciót, melynek révén érdekkörébe kerültek nagykiterjedésű svábhegyi, gellérthegyi és váciúti telkek. A vállalat tevékenysége a telkek parcellázásán és eladásán kívül kiterjed balatonszemesi villatelkek parcellázására és értékesítésére is. A takarékpénztár 1931-től kezdve részt vett államkölcsönök nyújtásában, ami jelentékenyen emelte értékpapír-tárcáját. A borárostéri Horthy Miklós-híd építésének meggyorsítására az 1934. évben 1-5 millió pengős hitelt bocsátott a takarékpénztár a kereskedelmi kormány rendelkezésére, elősegítve ezzel a híd építését és egyúttal hozzájárulva munkaalkalmak teremtéséhez. A takarékpénztár 1936-ban is e híd építési céljaira, mégpedig ezúttal a feljárók kiképzésére, azok környékének rendezésére, valamint a pesti oldal Dunapartjának rendezésére nagyobb összegű hitelt bocsátott rendelkezésre. Az Andrássy-út tervezett meghosszabbításának céljaira ugyanezen elgondolás alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsának már 1934-ben nagyobb hitelt bocsátott rendelkezésére. Az 1933. és 1934. években jelentékeny feladata volt a takarékpénztárnak a Székesfőváros külön megbízása alapján a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár r. t. felszámolása. A Vásárpénztár felszámolását a vállalat közgyűlése 1932. évi december hó 12-én határozta el. Az 1933. év nyarán 23*
