Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
349 külön belégzőszobából és egy öt személy befogadására alkalmas pneumatikus kamrából áll. Az intézet gépgyógyászati (Zander) osztálya a legmodernebb szerkezetű aktív és passzív gépeknek tökéletes sorozatát nyújtja. Ezenkívül svéd gimnasztikára és Frankel-gyakorlatokra van berendezkedve, specialista orvos vezetése mellett. Orvosi villanyozóosztály, diathermiás d’Arsonval-készülékkel, Quartzfénykezelésekkel és négyrekeszes villanyfürdővel, továbbá Röntgen-osztály, elektrokardiograph, valamint bakteriológiai vegyi és szerológiai laboratórium egészíti ki az intézet orvosi berendezkedését. A maga nemében páratlan szépségű a fürdő parkjában elhelyezett termális hullámfürdő, mely 1939 májusában új melegvizű termálmedencével bővült. 1934-ben készült el a télikert helyiségéből alakított pezsgővizű fürdőúszócsarnok. A gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban levő szálló 260 szobája a modern szállótechnika minden kényelmi berendezésével van ellátva. Az összes szobák központi melegvízfűtéssel, állandóan cirkáló hideg és meleg vízzel, zajtalan fényjelzőberendezéssel, inter- urbán telefonnal, 60 szoba telefonhírmondó berendezéssel van ellátva, 72 szoba külön fürdőszobával kapcsolatos. A szálló hatalmas méretű és fényes berendezésű társas helyiségei a legelőkelőbb külföldi nagyszállókra emlékeztetnek és a vendégek részére az előkelő otthon kényelmét és szórakozását biztosítják. A nagyméretű szállodai éttermeket egy dunai és egy parkterrasz, ezenkívül egy polgári étterem egészíti ki. A vendégek rendelkezésére tenniszpálya, autógarázs létesült. A gyógyfürdő és gyógyszálló da megépítése és berendezése a telekszerzésekkel együtt 9,700.000 aranykoronába került. A fürdőüzemek gyógy- tényezői iránt mutatkozó fokozott érdeklődés, valamint az üzem célirányos fejlesztése kívánatossá tette szanatóriumi osztály létesítését is ; ennek révén a gyógyvendégek teljesen elkülönített osztályon részesülnek szanatóriumi gyógykezelésben. Az egyesített üzem központi igazgatással megbízott vezetője: bilkei Pap Lajos dr., igazgatók: Kállay Sándor, Kurtz Béla, Dér- földy Lux Vilmos. Orvos-vezető : bilkei Pap Lajos igazgató-főorvos. — II. Rudas-gyógyfürdő. (L, Döb- rentei-tér 9. Távbeszélő kapcsolószáma: 156-070.) Fürdőjellegét a török hódoltság idején, 1556-ban nyerte, amikor Sokoli Mustafa pasa a mai gőzfürdők nyolcoszlopos, hatalmas boltozató, mecsetszerű termét, az úgynevezett törökfürdőt felépítette, mely ma is ép állapotban a főváros egyik építészeti remekét és történelmi nevezetességét képezi. Mostani épülete 1831-ben épült. A főváros a fent említett török fürdőhöz kád- és kőfürdőket és vendégszobákat épített, a fürdő történelmi nevezetességű részét pedig jókarba helyezte. A főváros a fürdőt azóta is folyton nagyobbította, fejlesztette s ezáltal a mai igények színvonalára emelte. Ezidőszerint a 114 kabinnal rendelkező gőzfürdőn kívül 5 rádium kádfürdő, 5 szalon, 10 porcellán- és márványkád-, 2 népfürdő és a 128 kabinnal bíró úszócsarnok áll a közönség rendelkezésére. Az 1932. évben kémfúrás útján feltárt
