Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
335 ugyanott; főiskolás diplomások tekintet nélkül a korra. Nőknél (20. §.) 30 éves életkor, 10 éves állampolgárság, 6 éves helyben- lakás, 6 elemi, ha saját keresetéből él, vagy választó férfi felesége, vagy özvegye ; írni-olvasni tudás és legalább három gyermek ; középiskolásoknál 26 év, főiskolás diplomásoknál tekintet nélkül a korra. A választójogosultság kellékei az egyéni választó- kerületekben : férfiaknál (21. §.) 30 éves életkor, 10 éves állam- polgárság, állandó foglalkozás, családfenntartó, hatévi helyben- lakás, hat elemi; az 1912. előtt születetteknél négy elemi; írni- olvasni tudás, ha vitézségi érem tulajdonos, vagy altiszt, hadirokkant, tűzharcos, önálló iparos, vagy kereskedő két év óta és egyenes adót fizet; földmíves (birtokának kát. hold tiszta jövedelme 60 aranykorona, vagy öt kát. hold és ház, vagy öt kát. hold és öt kát. hold bérlet, vagy haszonbérlő hat éve 100 aranykorona tiszta jövedelmű területen) ; gazdasági cseléd hat éve ugyanott; középiskolásnál 26 éves életkor. Nőknél (22. §.) 30 éves életkor, 10 éves állampolgárság, 6 éves helybenlakás és 6 elemi; ha saját keresetéből él, vagy választó férfi felesége, vagy özvegye ; írni-olvasni tudás és legalább három gyermek ; közép- iskolásnál 26 éves életkor és állandó foglalkozás, vagy választó férfi felesége vagy özvegye. — Zsidónak — az 1939. évi IV. t.-c. 4. §-a szerint — csak akkor van országgyűlési, törvényhatósági és községi választójoga és zsidót csak akkor lehet országgyűlési képviselőnek, törvényhatósági bizottsági és községi képviselő- testületi tagnak megválasztani, ha ő maga és szülei — amennyiben szülői az 1867. december 31. napja után születtek, ezeknek szülői is — Magyarországon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői vagy — amennyiben szülői az 1867 december 31. után születtek — ezek felmenői is az 1867 december 31. óta állandóan Magyarország területén laktak. Jogorvoslatok. Az ideiglenes névjegyzék ellen felszólalással lehet élni. Az ideglenes névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel ellen bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalásokat május hó 16. napjától ugyanezen hónap 30. napjáig bezárólag írásban kell benyújtani. A felszólaló köteles felszólalásában foglalt kérelmét okirattal bizonyítani. A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni és Budapesten az illetékes kerületi elöljárónál kell benyújtani. A felszólalásokra mindazok, akiket a felszólalás joga megillet, május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag írásban észrevételeket nyújthatnak be. A központi választmány a felszólalások és az észrevételek felett július hó 31. napjáig határoz. A központi választmány határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. A panaszt a központi választmánynál kell benyújtani. Székesfővárosi törvényhatósági választójogi kellékek. Az 1938. XIX. t.-c. 212. §. szerint községi választójoga van annak, aki a lajstromos választókerületben választójogosultnak, a községi választói névjegyzék összeállításának évére érvényes név
