Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
332 nyítvánnyal kell igazolni. Ha azonban nyilvánvaló, hogy az útlevelet kérő egyén keresete a szokásos napszámot nem haladja meg, akkor ezt a körülményt a hatóság az útlevéllapon is igazolhatja. Ha az útlevelet kérő személy alacsonyabb útlevéldíjra jogosultsága valószínűnek látszik, de a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítvány az útlevél kiállításának sürgőssége miatt nem szerezhető be, akkor az útlevél alacsonyabb díj mellett állítható ki. Kötelezni kell azonban az illetőt arra, hogy a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványt utólag mutassa be. Ha ebből az tűnnék ki, hogy a szokásos napszámot meghaladó keresete van, a különbözetet meg kell térítenie, önálló keresettel nem rendelkező, a szülő eltartása alatt álló kiskorú az útlevéldíjat a szülők vagyoni (kereseti), illetve alkalmazotti minősége szerint fizeti, önálló keresettel nem rendelkező és nem a szülők eltartása alatt álló kiskorú az útlevéldíjat a saját vagyoni viszonyai szerint fizeti, önálló keresettel rendelkező, de a szülők eltartása alatt álló kiskorú, habár kereseti viszonyai miatt az alacsonyabb útlevéldíj fizetésére jogosult, mégis a magasabb útlevéldíjat fizeti abban az esetben, ha útlevélkiállítás esetében a szülőknek is magasabb díjat kellene fizetniök. A szülők eltartása alatt álló, de önálló keresettel nem rendelkező nagykorú egyént úgy kell tekinteni, mint bármely más nagykorú útlevélkérőt és ezért útlevéldíj fizetése szempontjából a saját vagyoni és jövedelmi viszonyai az irányadók. A szülőktől kapott rendszeres pénzbeli segélyt szintén jövedelemnek kell venni. Ütügyi Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros intézményei és üzemei c. f. a. Üdítő- és hűsítőtalok vegyvizsgálata. Lásd : Egészségügyi, illetve élelmiszer vizsgálatok c. a. Üdültetési akció. Lásd : Gyermeküdültetés c. a. Üres telkek (fővárosi) bérbeadás. Lásd: Telkek (fővárosi) bérbeadása c. a. Üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. módosítása tárgyában alkotott 1933. évi XVII. t.-c. értelmében árukat a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetüknek vagy valamelyik alkalomszerű vásárlási lehetőségnek hirdetésével árusítani tilos. Senkinek sem szabad tehát azt hirdetni, hogy áruja pl. csődtömegből, zálogházból, bírói vagy hatósági árverésből, valamely megvásárolt üzletből vagy áruraktárból származik. Kereskedő (iparos) árukészletét önkéntes árverés, kiárusítás, üzletmegszüntetés, üzletfeloszlatás, felszámolás, üzletáthelyezés, végeladás vagy végeladásra utaló más, hasonló körülmény hirdetésével csak abban az esetben árusíthat, ha arra az • • u
