Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
260 foglalkozott, a levéltárban eredeti írott okmányokból megismerhető. Innen van a levéltár egyre jobban és jobban felismert nagy jelentősége mind közigazgatási, mind történeti szempontból. A közigazgatási tevékenység írásos termékeinek ugyanis elsősorban újból az élő közigazgatás veszi hasznát, illetőleg ez írásos termékek jórészének igénybevétele nélkül a hatóság a maga juriszdikcióját ész- és okszerűen nem is igen gyakorolhatja ; másrészt pedig a történettudomány nem nélkülözheti e termékeket, éspedig azért, mert a levéltári anyag természeténél fogva nemcsak megvilágít (illusztrál), hanem bizonyít (dokumentál) is. Ezt igazolja legújabban az 1938 április 19-én kelt 34.500 sz. B. M. rendelet, amely szerint állampolgársági és illetőségi ügyek tárgyalása során a levéltár adatait, illetőleg kivonatait bizonyos esetekben okvetlenül igénybe kell venni; az 1938. évi választói törvény szerint pedig (53. §. 5.) a névjegyzékekről teljes vagy részleges másolatot a levéltár is köteles adni a hozzá forduló feleknek. Valóban alevéltár jogi és történeti fegyvertár. Az önkormányzat legszorosabb tartozéka és köz- igazgatásának legsajátabb terméke. Ezért a törvényhatóság levéltára — szemben a könyvtárral és múzeummal — a törvény értelmében közgyűjteménnyé nem nyilvánítható. (1929 : XI. t.-c.) Hogy a levéltári anyag úgy magánérdekű kutatásokra, valamint közigazgatási és tudományos szempontból minél használhatóbb legyen, ez a levéltár legfőbb feladata. Minél alkalmasabbá tenni az anyagot a kutatásra, ez a levéltári személyzet egyik legfőbb kötelessége. Ennek a felbecsülhetetlen értékű iratanyagnak legfőbb őre és tudományos, közigazgatási és történeti érdekű felhasználásának legfőbb irányítója a székesfőváros egyik f ő- tisztviselője, a törvény értelmében (1934. évi XII. t.-c.) a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megválasztott főlevéltáros. Ő engedélyezi a kutatásokat, valamint a hiteles másolatokat is. A másolatok a főlevéltáros vagy helyettesének hitelesítése által válnak közhitelű okiratokká. Magánfelek vagy a székesfővárosi hatóság kebelén kívül álló hivatalok és tisztviselők részére a levéltár eredeti iratokat csak a polgármester engedélye alapján adhat ki. Hiteles másolatot azonban a főlevéltáros, akadályoztatása esetén helyettese saját névaláírása és a levéltári bélyegző alatt bárkinek is a szabályszerű díjak lefizetése mellett kiadhat. Másolati illetékek és másolási díjak : Egy ívre terjedő másolat állami illetéke az 5100/1931. M. E. rendelet 25. §-a értelmében 2 P, városi illetéke a 188/1927 kgy. és 98.948/1933 —VI. tan. határozatok alapján 3.20 P. A másolási díj az ív első oldala után 2 P, minden további oldala után pedig 1 P. Az országgyűlési képviselőválasztók végleges névjegyzékéből készült másolatoknál az 1939. évi 244.200/1939. a. B. M. rendelet értelmében nevenként és példányonként 2-5 fillér másolási díj számítható fel. A választási iratokról magánfelek részére adott máso
