Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
254 11—14. §§. Szükséges okmányok : kérvény, anyakönyvi okmányok, valamely belföldi község illetőségi bizonyítványa, lakbizonylat vagy adókönyvek. A kérvény a polgármesteri IY. ügyosztályban nyújtandó be. Lásd még : Illetőség c. a. Községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezése (a honosítás előfeltétele). Lásd: Honosítás c. a. Községi közszolgáltatások. A főváros köz jövedelmeinek legjelentősebb tényezője s a háztartás legtekintélyesebb bevételi forrása az adók hozama. A főváros autonóm adóztatási joga a székesfőváros közigazgatásáról alkotott 1930 : XVIII. t.-c. életbeléptetéséig az 1872 : XXXYI. t.-c. 3., 10. és 19. §-aiban foglalt rendelkezésein alapult. E törvényes rendelkezések biztosították a fővárosnak, hogy önkormányzati hatáskörében szabályrendelet keretében, vagy ezzel egyenrangú intézkedésben közvetett államadókra is vethetett ki pótlékot, a városban és annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetett s az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatott be, végül, hogy az összes önkormányzati és közigazgatási költségeinek fedezésére a közvagyon jövedelmeinfelül az állami egyenesadók után községi adópótlékot szedhetett. A főváros által életrehívott adók nagyobbik része az idézett jogforrásra vezethető vissza, míg egyes újabb, az államkormányzat részéről átengedett adók — az illető adónemnél feltüntetett —- más törvényes rendelkezéseken alapszanak. A főváros által szedett adók részben egyenesadók, ameny- nyiben a vagyonból származó jövedelmet, illetőleg a keresetet terhelik, részben fogyasztási adó, illetve fogyasztási adójellegűek, de ezek mellett szerepet játszanak a főváros háztartásában a kifejezett céladók is. Az 1930 : XVIII. t.-c. a 73. §-ában szabályozza újból ezt a kérdést, kimondván egyfelől, hogy a székes- főváros háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint a) a vagyon jövedelméből, b) az állami adók után kivetett községi pótadókból, c) az állam által átengedett egyenes- és közvetett adójövedelmekből, d) önálló városi közszolgáltatásokból, e) illetékekből, vámokból, helypénzekből és díjakból kell fedezni. Ez a törvényszakasz újból törvénybe iktatja a már az 1872 : XXXVI. t.-c. 10. §-ában, továbbá az 1927 : V. t.-c. 45. §-ában is kifejezésre jutott azt a rendelkezést, hogy »a székesfőváros csak olyan közszolgáltatásokat állapíthat meg és vethet ki, amelyeknek igénybevételére a székesfővárost törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet, vagy szabályrendelet jogosítja fel vagy kötelezi.« Községi Lóhúsüzem. Lásd: Budapest székesfőváros intézményei és üzemei c. f. a. Községi pótadó. Lásd : Adók c. a. Községi Takarékpénztár. Lásd : Budapest székesfőváros intézményei és üzemei c. f. a. Községi Temetkezési Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros intézményei és üzemei c. f. a. Községi választójog. Lásd : Választójog c. a.
