Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
233 nisztertől kérelmezendő. A kisajátítási jog engedélyezése és kisajátítási eljárás elrendelése esetén a kisajátítási eljárást a köz- igazgatási bizottság kisajátítási albizottsága folytatja le. A kisajátítási eljárás keretében pedig a kisajátítási albizottság küldöttsége a kisajátító vállalat és a kisajátítást szenvedő telek- tulajdonosok között a kisajátítást szenvedő telektulajdonosok által felajánlott kisajátítási ár elfogadására vonatkozólag békés egyességet kísérel meg. Amennyiben a kisajátítási albizottság csupán a kisajátítási tervet állapítja meg, az ügyet a bírói kártalanítási eljárás megindítása végett az illetékes birtokbírósághoz teszi át. Az esetben pedig, ha az érdekeltek között felajánlott kisajátítási árra vonatkozólag békés egyesség jön létre, a kisajátítási albizottság a kisajátítási árat is megállapítja és a bírói kártalanítási eljárás elmarad. A kisajátítási albizottság elsőfokú véghatározata ellen a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezés bélyegmentes. Vonatkozó törvény: 1881. évi XLI. t.-c., vonatkozó rendelet: 7890/1930. M. E. Kisajátított telkek (telekrészek) átvétele, átadása. Az átvételt, illetőleg az átadást elrendelő polgármesteri határozat kiadása után a kisajátítást szenvedő, illetve a telekvevő a kerületi elöljáró mérnöki hivatalában jelentkezni köteles az átadás, illetőleg az átvétel végett. Közterület céljára kisajátított telekrészek, illetve telkek — amennyiben az erre vonatkozó kisajátítási egyesség mást nem tartalmaz — csakis foglalásmentesen vehetők át, vagyis közterület céljára kisajátított oly telekrészek, melyek a még osztatlan telekkel egybe vannak kerítve, amelyek bérbe vannak adva vagy amelyeken ház, vagy házrész áll, tehát nem vehetők át. Az átadás, illetve átvétel előtt igazolandó, hogy a kisajátított telket vagy telekrészeket adó, vízdíj, vízóra eltávolítási költség, stb. nem terheli. Kisdedotthon. Lásd: Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem c. alatt. Kisdedóvók. Lásd : Iskolák c. a. Kisipari és kiskereskedelmi kölcsönök szerzésének módja a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél. Az intézetnél főként kisiparosok és kiskereskedők vagy építtetők kaphatnak kölcsönt. A köl- csönkérőnek magának is hitelképesnek kell lennie és vagy két jó kezest, vagy jó áruváltókat vagy tehermentes ingatlanfedezetet kell felajánlania. Kezességi kölcsönnél kisiparosoknak legfeljebb 4000 pengő, kiskereskedőknek legfeljebb 3000 pengő kölcsön nyújtható ; elsőhelyű betáblázás, kézizálogfedezet vagy számlakövetelés engedményezése ellenében rendszerint 20.000 pengő a maximális hitelösszeg, ez azonban semmi esetre sem haladhatja meg az ingatlan becsértékének 25—33%-át, számlakövetelés engedményezése esetében pedig a követelés 50—75 %-át. Kezességi kölcsönigénylés esetében kitöltendő az intézetnél kapható fehérszínű kölcsönkérő ív (kisiparosoknál) vagy sárgaszínű kölcsönkérő ív (kiskereskedőnél). Különösen pontosan és olvashatóan kell bevezetni az ívre a kölcsönkérő nevét, műhelyének címét, lakhelyét, a
