Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
94 Községi iparrnjziskola. A Székesfőváros és Magyarország legrégibb iparoktatási intézete, amelyet Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben, 1778-ban alapítottak. Hosszú fennállása alatt többször ment át a haladó élet követelményeinek megfelelő szervezeti változáson. Mai szervezetében : I. képesítést nyújtó szakosztályokra, II. képesítést nem nyújtó szakosztályokra, III. iparostovábbképző esti tanfolyamokra, IV. esetről-esetre rendezett tanfolyamokra tagozódik. A képesítést nyújtó szakosztályok a következők : 1. Agyagipari-, 2. díszítőfestőipari-, 3. faipari-, 4. könyvkötőipari-, 5. bőrdíszműipari-, 6. ötvösipari- és 7. sokszorosítóipari szakosztály. Ezek III. évfolyamának elvégzése és a záróvizsga sikeres letétele után kiadott »végbizonyítvány« munkakönyv váltására és egy évi szakbavágó gyakorlat kimutatása után az illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál szervezett mestervizsgáló bizottság előtt a mestervizsga letételére jogosít : a IV. évfolyam (mesterképző tagozat) elvégzése és a mestervizsga sikeres letétele után kiadott bizonyítvány szakbavágó gyakorlat kimutatása nélkül az iparigazolvány kiváltására, tehát önálló iparűzésre és a mester cím használatára jogosít. A képesítést nyújtó szakosztályokra felvehetők, akik valamely közép- vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték, a 14. életévüket már betöltötték és iparukra alkalmas egészséges testalkatuak, amit hiteles orvosi bizonyítvánnyal kell igazolniok. A felvételre jelentkezőknek alakrajzból és ékítményes rajzból felvételi vizsgát kell tenniök (a faiparra jelentkezők kivételével), amelynek eredménye alapján a felvételi vizsgabizottság dönt, hogy a jelentkező a választott szakosztályra felvehető-e. A mesterképző tagozatra (IV. évfolyam) a szakosztály három évfolyamát eredményesen elvégzett növendékein felül felvehetők: 1. akik az iparágnak megfelelő más hazai ipari szakiskola elvégzését szabályszerű végbizonyítvánnyal igazolják, továbbá 2. a 18. életévüket betöltött és egy évi segédi szakbavágó gyakorlatot munkakönyvvel igazoló iparos segédek, ha magyar nyelvből, számtanból, könyvvitelből, szabadkézi- és mértani rajzból, valamint szakrajzból sikeres felvételi vizsgát tesznek. Idegen állampolgárok, valamint külföldi iskolai bizonyítvánnyal jelentkezők csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével vehetők fel. A felvételi kérvény a miniszterhez címezve az intézetnél nyújtandó be. A jelentkezésnél a következő okmányokat kell benyújtani: 1. a születési anyakönyvi kivonatot, 2. az újraoltási bizonyítványt, 3. a közép- vagy polgári iskola 4. osztályának elvégzését tanúsító, illetőleg az utolsó iskolai bizonyítványt, 4. a választott ipari pályára való testi alkalmasságot igazoló hatósági orvosi bizonyítványt. A mesterképző tagozatra jelentkezőknél a 2—4. pontokban felsorolt okmányok bemutatása elmarad, ellenben kötelesek : ipari szakiskolai végbizonyítványokat vagy segédlevelüket és a legalább egy évi szakbavágó gyakorlatukat igazoló munkakönyvüket bemutatni. A képesítést nyújtó szakosztályokon fizetendő díjak a következők : 1. beíratási díj P 10—, 2. az évvégi értesítő díja P 2—,
