Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
275 a Tabán részleges rendezése és parkozása, a Kőbányai-úti aluljáró építése, a balatoni országút fővárosi szakaszának megépítése, a Mar- githíd kiszélesítése, autobuszközlekedésfejlesztése, iskolák építése, a nagy vásártelepen raktárház építése, a sertésközvágóhíd modernizálása, az Új Szent János-kórházban szülészeti és nőgyógyászati pavilion építése, a Szent László-kórházban két barak pótlása, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem klinikai tüdőbetegosztályának megépítése, a Rudasfürdő bővítése és modernizálása, új artézi kút fúrása a Széchenyi-fürdőnél, az Állat- és Növénykertben az állatházak modernizálása és utak építése. — 1936. évi 9,000.000 aranypengős ö^-os kölcsön. Fölvétetett közérdekű beruházásokra a Magánalkamazottak Biztosító Intézetétől a 109.772/1936.—IY. B. sz. leirattal jóváhagyott 202/1936. kgy. sz. határozat alapján. A kölcsön visszafizetési ideje 20 év. A kölcsönből tervbe vett jelentékenyebb beruházások : A BSZKRT céljaira szolgáló beruházások, a Rudasfürdő modernizálása, szükséglakások és új elöljáróság építése, iskolabővítések és a Tabán rendezése. — Kliringtartozás. A háború alatt az ellenséges államok alattvalói részére nem volt szabad fizetést teljesíteni, ennélfogva a székesfőváros sem fizethette ki a külföldi kölcsönök esedékes annuitását. Ezek a tartozások a trianoni békeszerződés értelmében kliringeljárás alá esnek. A békeszerződés szerint ezekért a tartozásokért az állam felelős és így e tartozásokat az állammal kellett rendezni. A főváros azért e tartozások ügyében a kormánynyal megállapodást kötött, amelyben arra kötelezte magát, hogy eme adósságoknak felerészét az államnak visszafizeti, a felerész azonban 13,789.134 aranykoronánál nagyobb nem lehet. Az 1927. évi 110. kgy. sz. határozat szerint a főváros ezt a tartozását 1931- től kezdve 30 éven át törleszti, mégpedig úgy, hogy az első 20 évben maximálisan évi 700.000 aranykoronát (810.976 pengő), a következő tíz évben pedig maximálisan évi 1,050.000 aranykoronát tartozik az államnak fizetni. A megállapított maximális összegekben a kamatok már bentfoglaltatnak. Kölesönkötvények kamatszelvényeinek beváltási helyei. Budapest székesfőváros 1910. évi kölcsönének szelvényei minden év január 1-én és július 1-én esedékesek, beválthatók a Községi Takarékpénztár főintézeténél. Az 1911. és 1914. évi kölcsönök szelvényei január és július 1-én esedékesek, beválthatók a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél. Az 1927. évi 20 millió dolláros kölcsön szelvényei június és december 1-én esedékesek, beválthatók a Községi Takarékpénztárnál. Az 1935. évi 21 millió aranypengős kölcsön szelvényei márc. és szept. 1-én esedékesek, beválthatók Budapest szfőv. központi pénztáránál. Kőmúzeum a Halászbástyán. Lásd : Múzeumok c. a. Könyöradománygyüjtési engedélyt a 172.000/1936. B. M. sz. rendelet következtében a hatóságok nem adnak. (Lásd : Munka- képtelen ínségesek c. a.) Könyvtárhasználati feltételek a Fővárosi Nyilvános Könyv18*
