Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

386

géphajtású egyéb jármű és 249 mótornélküli egyéb jármű, ösz- szesen 2125 járműegység. A BSzKRt megalakulása : 1923 január 1-je óta kereken 46 millió pengőt ruházott be a villamos vasutakba.

— A BSzKRt autóbuszüzemének kocsiparkja 182 autóbuszból áll, mely létszámmal jelenleg 23 vonalat tart fenn. A székes- fővárosi Autóbuszüzem 1932 július 1-én a BSzKRt üzemkezelé- sébe került. Igazgatósági tagok: dr. Usetty Béla elnök, dr. Miklós Ferenc alelnök, dr. Bárczy István, Lévai Sándor, Pásztor Imre, Scheuer Róbert, Szabó József, dr. Weiller Ernő. Miniszteri biztos : dr. Darányi Ferenc miniszteri tanácsos. Felügyelőbizottsági tagok: dr. nemes Nagy Mihály, dr. Studinka Béla, dr. Gavora Ferenc, dr. Hanasievicz- Hajnády Oszkár, Sávolt János. A végrehajtó szolgálatot dr. Perczel György vezérigazgató, dr. Márkus Jenő vezérigazgató-h., Csillérv Dezső igazgató, dr. Kertser Gyula igazgató, dr. Lengyel Endre igazgató, Menczer Mihály igazgató, dr. Patz Sándor igazgató, Segesváry Ferenc igazgató-h. vezetik.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T.

(V., Dorottya-utca 4., távbeszélő száma : 1-818-70.) : Alapította Budapest székesfőváros közönsége a 80.759/1928—IV. számú belügyminiszteri leirattal jóváhagyott 274/1928. kgy. számú határozatával az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár részvénytöbbségének megszerzése útján. A részvénytőke 10,800.000 pengő, mely 108.000 darab á P Í00 névértékű részvényre oszlik. A takarékpénztár cégét az 1928. évi július hó 12-én tartott közgyűlés változtatta meg »Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár R.-T.«-ra. A Takarékpénztár ügyeit a közgyűlési pártok által delegált s a takarékpénztár közgyűlése által megválasztott igazgatóság intézi. Az 1928. évben 3’6 millió pengőben megállapított alaptőkéjét a takarékpénztár már az 1929. évben 10-8 millió pengőre emelte fel a Székesfőváros elhatározásából, miáltal üzletkörének jelentős kiterjesztése vált lehetővé. Ugyancsak az 1929. év folyamán sikerült megkezdenie záloglevélkibocsátási tevékenységét s ezáltal jelentős külföldi tőkét bekapcsolnia üzleti forgalmába, másrészt a fővárosi hitelkereső közönségnek törlesztéses kölcsönök nyújtásával is szolgálatára állani és ezzel,

— hatvannál több építkezés lehetővé tétele útján — munka- alkalmat is teremtenie. Ezirányú tevékenységét az 1931. évi bankzárlatig folytatta, azóta azonban szüneteltetni kénytelen. A takarékpénztár az 1929. évben állította fel biztosítási osztályát és ugyanazon évben kezdte meg parcellázási tevékenységét is. Az 1930. év folyamán Budapest Székesfőváros 8 millió dolláros hitelt vett igénybe, melynek felét a takarékpénztár bocsátotta rendelkezésére. Á.z 1931. évi bankzárlat nyomában kitört gazdasági válság hátráltatta a takarékpénztár gyors fejlődését, azonban a főváros lakosságának a takarékpénztár iránt kezdettől fogva megnyilvánuló bizalma azóta is egyre fokozódott, ami legjobban