Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)

Lexikon-rész

140 megállapított mértékben viseli : 1. Ha a több homlokzattal bíró ingatlannak csak az egyik homlokzata előtt épült csatorna, az illető ingatlantulajdonost a Szabályrendelet korlátain belül a csa­torna teljes költsége terheli. 2. Ha az 1. pontban említett hom­lokzaton kívül később a többi homlokzat előtt is épül csatorna, e csatornák költségeinek felét — legfeljebb azonban 20 (Húsz) fm homlokzathosszúságig — a székesfőváros, a többit pedig az ingat­lantulajdonos viseli. 3. Ha a több homlokzattal bíró ingatlannak egyik homlokzata előtt sem volt csatorna és ha az ilyen ingatlan több homlokzata előtt egyidőben épül csatorna, a székesfővárost terhelő 20 fm feleköltséget az egyes csatornák között a homlok­zatok hosszúságához mérten arányosan kell elosztani. 4. A 2. pont esetében a 20 fm csatorna feieköltségének kiszámításánál a 3. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 5. Ha a 2. pontban említett csatornákat különböző időpontokban létesítik és ha ezek közül a csatornák közül az előbb épült csatorna a 20 fm hosszúságot el nem érte, a 20 fm feléből fennmaradó hosz- szúságot a későbben épülő csatornáknál kell a székesfőváros ter­hére elszámolni. Az ingatlanra kivetett járulékok összege az ingatlan hatósági bizonyítvánnyal igazolt forgalmi értékének 50%-át nem haladhatja meg. A forgalmi érték megállapításánál a közcsatornaépítés végrehajtása előtti forgalmi értéket kell ala­pul venni. A Duna partjain, tereken és általában ott, ahol a közcsatorna mentén csak az egyik oldalon vannak helyrajzi szám­mal ellátott ingatlanok, a csatornaépítési költségek 25%-át a székesfőváros, a többit az egy oldalon fekvő ingatlanok tulaj­donosai fizetik. Az ingatlan 1 fm homlokzathosszúságára eső járulékösszeg azonban a megállapított legmagasabb járulékegység másfélszeresét meg nem haladhatja. A járulék kiszámításánál ebben az esetben az egyik oldalon fekvő ingatlanok homlokzat­hosszúságait kell számításba venni. Ha a székesfőváros valamely közterületen több közcsatornát épít, az egy-egy oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosait az előbbi pontban megállapított mérték­ben az odaszolgáló csatorna összes költségeinek csupán 75%-a terheli. Ez esetben tehát az ingatlantulajdonosok a kivethető járulékegységnek legfeljebb másfélszeresét tartoznak a székes- fővárosnak megtéríteni. Ha az előbbi bekezdésben említett köz­csatornák különböző időben létesülnek és a korábban létesített közcsatorna költségeit a mindkét oldalon fekvő ingatlanok tulaj­donosaira kivetették, a később létesített közcsatorna költségei is a mindkét oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosait közösen ter­helik. A csatornázási járulék a munkálat befejezése után, annak a hatósági átvételétől számított 18 hónap alatt kivetendő és a fizetési meghagyás ugyanazon határidő alatt kibocsátandó. A csatornázási járulék arra vettetik ki, aki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa. A csatornázási járulék közadók módjára a fennálló törvények és szabályok szerint közigazgatási úton haj­tandó be. A csatornázási járulék a fizetési meghagyás kézbesíté­sétől számított 30 nap alatt fizetendő, amely határidő lejárta után a csatornázási járulék, tekintet nélkül a netalán közbevetett fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom