Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

84

Elnökét és alelnökét a minisztérium nevezi ki; 18 rendes (szavazatjogos) tagjából paritásos alapon 9 tagot a minisztérium nevez ki, 9 tagot a székesfőváros törvényhatósági bizottsága köz- gyűlésileg választ. Tanácskozási joggal 4 tagot a székesfőváros polgármestere küld a tanácsba, ugyancsak tanácskozási joggal 4 tagot a székesfővárosi polgármesteri műszaki ügyosztályok mellé rendelt szakbizottságok együttes ülésben saját tagjaik közül választanak és küldenek a tanácsba. A rendes tagsági 18 hely három csoportban három évenkinti kilépéssel 9 évi tartamra van beosztva. Tanácskozásaira szakértőket is meghívhat.

A rendes tagokból alakított előkészítő bizottságok : a mérnöki, szépészeti, pénzügyi, jogi, egyeztető, utcaelnevező (kisajátítási és telekrendezési ügyekben) és Szent-Margitszigeti bizottság.

A tanács mellett működő hivatal elnöki, mérnöki osztályra, számvevőségre és segédhivatalra tagozódik. A hivatali személyzetet — az állami hivatalok módjára — az államfő és a miniszter- elnök nevezi ki.

Hatósági hatás-, jog- és működési köre :

1. A városszabályozási tervek megállapítása, fejlesztése, revíziója és módosítása. Ezzel kapcsolatban az utak, utcák felszínének megállapítása. Ha a szabályozási munkálat szomszédos város vagy község területére is kiterjed, az illető szabályozási munkálatot illetően e terület is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatósága alá van rendelve s arra nézve a szomszédos helyihatóság előzetesen meghallgatandó.

2. Az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása (ilyen volt pl. az Andrássy-út, a pesti nagy Körút, a Palota-út, Halászbástya, Országház környéke, a katonai laktanyák kitelepítése, Szabadság- tér, az új hidak körüli rendezés, Kossuth Lajos-utca, Lipótvárosi-park, ilyen az Óbuda-Hungária-körúti tervezett, valamint a Boráros-tér-Lágymányos között épülő híd körüli szabályozás).

3. A magántelkek szabályozási, rendezési, felosztási ügyei másodfokon, de részben előzetesen is.

4. Az építési szabályok megállapítása (Építésügyi Szabályzat alkotása, kiegészítése, módosítása). A mai szabályzat 1914. március 1. lépett életbe és az 1926. évi II. kiadás szerint van hatályban az azóta történt kiegészítésekkel és módosításokkal (I. és II. Pótlékkal).

5. Az építési engedélyi ügyekben másodfokú hatósági jogkör. Ha a székesfőváros polgármestere az építésügyi szabályzattól eltérést engedélyez, ilyen határozata másodfokon való elbírálás végett hivatalból felterjesztendő.

6. Az építésrendészeti ügyekben másodfokú hatósági jogkör.

7. Gőzmozdonyú vasút vagy annak pályaudvara mentén 60 méteren belül tervezett építkezés esetében az építési engedély-