Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
VÍZMŰVEK. (IV., Reáltanoda-utca 1—3. Távbeszélő száma : Aut. 85—8—55.) A székesfőváros vízellátásához szükséges vízmennyiséget egy a Duna mindkét partján elterülő kavicsréteg szolgáltatja, melynek átlagos vastagsága 6—7 méter. E réteget a felső szennyeződés ellen egy 2—4 méter vastag agyagos, homokos, humuszos fedőréteg védi, alulról pedig kékagyag réteg határolja. E kavicsréteg a talaj vizére természetes szűrőként hat s így belőle kitűnő minőségű ivóvíz termelhető. A vízellátást szolgáló telepek részben termelő-, részben átemelőtelepek. A káposztásmegyeri termelőtelep fedezi a főváros vízszükségletének legnagyobb részét. A főtelepből és két úgynevezett átemelőtelepből áll; az e helyeken üzemben levő gépházak 73 aknakút és 74 csőkút vizét szállítják két 1200 milliméter átmérőjű öntöttvascsövön a főváros balparti részébe és a Lágymányosra. E kutak a Duna balpartján, továbbá a szentendrei és palotai szigeteken épültek 187.000 m3 napi maximális teljesítőképességgel. Ugyancsak a balparti rész vízellátását szolgáltatja a Kossuth Lajos-téri vízműtelep, mely a Margithíd mellett levő 1047 méter hosszú vízszintes gyüjtőcső (galéria) segélyével termeli a vizet s egyenesen a csőhálózatba dolgozik. A balparti vízellátáshoz egy kisebb nyomáskiegyenlítőtorony és két nagyobb nyomáskiegyenlítő, de egyúttal tárolómedence is tartozik. Ezek a Kőbányán lévő 21.600 m3 és a Gellérthegyedén lejtőjén lévő 17.500 m3 ürtartalmú medencék. A X. kerület Ó- és Újhegyek magasabb részeinek ellátására egy átemelőtelep szolgál, mely vizét a kőbányai medencéből nyeri és egy 350 in3 befogadó- képességű torony közvetítésével osztja szét. A Népligetben lévő vízmű egy kút vizét termeli, de keményebb vize miatt jelenleg nincs a fogyasztást szolgáló hálózatba kapcsolva ; a Lóversenytér öntözőberendezéseit táplálja. A Duna jobbpartján csak egy termelőtelep van : a budaújlaki vízmű. Ez hat aknakút és egy 200 méter hosszú vízszintes gyüjtőcső vizét szivattyúzza 40.000 m3 napi teljesítőképességgel. E telep látja el vízzel a jobbparti alacsonyan fekvő részeket az alsójózsefhegyi 5000 m3-es medence útján, ugyancsak e telep fedezi a Rózsadomb és vidéke zónájának vízszükségletét a két felsőjózsefhegyi medence (egyik 155 m3, a másik 660 m3 ürtartalmú) közvetítésével. A budaújlaki telep táplálja a Guggerhegy oldalán épült 1200 m3-es medence zónáját is, mely a Csatárka-dülőt látja el. Végül e telep látja el a krisztinavárosi átemelőtelep 451T m3-es medencéjét. E medencébe dolgozik ezenkívül a Gellérthegy tövében levő úgynevezett barlanggépház is, melynek feladata a megyeri zóna vizéből mintegy 20.000 m3 vizet a budai hálózat részére átemelni. A krisztinavárosi telep feladata a medencéjében tárolt vizeknek továbbítása a budai magasabban fekvő vidékekre. A krisztinavárosi telep dolgozik a két egymás mellett levő vári medencébe, melynek zónája az I. kerület, Várra, Sashegy alacsonyabb vidékére, Városmajorra, Németvölgyre, Naphegyre és a Gellérthegy déli, továbbá nyugati lejtőjére terjed ki. Ellátja továbbá a tébolyda erdejében . 335
