Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

306

dr. Hajdú Marcel, Sávolt János. A végrehajtó szolgálatot dr. Perczel György vezérigazgató, dr. Márkus Jenő vezérigazgató-h., Csilléry Dezső igazgató, dr. Kertser Gyula igazgató, dr. Lengyel Endre igazgató, Menczer Mihály igazgató, dr. Patz Sándor igazgató, Tóbiás Károly igazgató, Segesváry Ferenc igazgató-h., Sós Artúr c. igazgató vezetik.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T.

(V., Dorottya-utca 4., távbeszélő száma : 81—870.) : Alapította Budapest székesfőváros közönsége a 80.759/1928—IV. számú belügyminiszteri leirattal jóváhagyott 274/1928. kgy. számú határozatával az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár részvénytöbbségének megszerzése útján. A részvénytőke 10,800.000 pengő, mely 108.000 darab ä P 100 névértékű részvényre oszlik. A takarékpénztár cégét az 1928. évi július hó 12-én tartott közgyűlés változtatta meg »Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár R.-T.«-ra. A Takarékpénztár ügyeit a közgyűlési pártok által delegált s a takarékpénztár közgyűlése által megválasztott igazgatóság intézi. Az 1928. évben 3'6 millió pengőben megállapított alaptőkéjét a takarékpénztár már az 1929. évben 10'8 millió pengőre emelte fel a Székesfőváros elhatározásából, miáltal üzletkörének jelentős kiterjesztése vált lehetővé. Ugyancsak az 1929. év folyamán sikerült megkezdenie záloglevélkibocsátási tevékenységét s ezáltal jelentős külföldi tőkét bekapcsolnia üzleti forgalmába, másrészt a fővárosi hitelkereső közönségnek törlesztéses kölcsönök nyújtásával is szolgálatára állani és ezzel, — hatvannál több építkezés lehetővé tétele útján — munka- alkalmat is teremtenie. Ezirányú tevékenységét az 1931. évi bankzárlatig folytatta, azóta azonban szüneteltetni kénytelen. A takarékpénztár az 1929. évben állította fel biztosítási osztályát és ugyanazon évben kezdte meg parcellázási tevékenységét is. Az 1930. év folyamán Budapest Székesfőváros 8 millió dolláros hitelt vett igénybe, melynek felét a takarékpénztár bocsátotta rendelkezésére. Az 1931. évi bankzárlat nyomában kitört gazdasági válság hátráltatta a takarékpénztár gyors fejlődését, azonban a főváros lakosságának a takarékpénztár iránt kezdettől fogva megnyilvánuló bizalma azóta is egyre fokozódott, ami legjobban betéteinek évről-évre való emelkedésében jut kifejezésre. A takarékpénztárnál takarékkönyvre és folyószámlára elhelyezett betétek összege az 1928. évi december hó 31-én kimutatott 22-2 millióval szemben 1929. évi december hó 31-én kimutatott 41-6 millióra, 1930. évi december hó 31-én kimutatott 47'6 millióra, 1931. évi december hó 31-én kimutatott 52-4 millióra, 1932. évi december hó 31-én kimutatott 57'3 millióra, 1933. évi december hó 31-én kimutatott 62*9 millióra, 1934. évi december hó 31-én kimutatott 68’3 millióra növekedett. A Székesfőváros községi folyópénzeinek és különleges rendeltetésű betéteinek hozzászámításával a takarék-