Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
204 előtt 8 nappal bemutatni és ugyanakkor a sorshúzás helyét és pontos idejét bejelenteni. Ha a sorshúzás napja az engedélyező rendeletben meg van állapítva, annak esetleges elhalasztását a pénzügyminiszter engedélyezheti. A sorshúzás eredményéről és lefolyásáról a politikai biztos jegyzőkönyvet vesz fel és azt a polgármester eredetiben a pénzügyigazgatóságnak küldi meg, másolatát pedig az engedélyesnek kiadja. Az engedélyes köteles a tárgy sorsjáték anyagi eredményéről szóló elszámolását közvetlenül a pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni. Karóengedély díjak. Lásd : Kikötési c. a. Karpaszomány viselési jogosultság elnyeréséért a kérelmet Budapest székesfőváros avatóbizottságához címezve a polgár- mesteri IV. ügyosztályhoz kell benyújtani. Szükséges okmányok : állampolgársági vagy erkölcsi bizonyítvány, születési bizonyítvány, tudományos képzettséget igazoló bizonyítvány, érettségi vagy ezzel egyenjogú képesítés, (elegendő a középiskola nyolc osztályáról szóló végbizonyítvány), erkölcsi bizonyítvány. Az okmányok bélyegmentesek. Fellebbezni lehet 8 napon belül a Népgondozó felügyelőség útján a honvédelmi miniszterhez. Katonai belépési bizonyítványok. (Nyilatkozatok.) Szükséges okmányok: 1. születési anyakönyvi bizonyítvány, 2. állampolgársági vagy illetőségi bizonyítvány, 3. erkölcsi bizonyítvány. Karpaszoinányi jogosultságnál még a tudományos képzettség, érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenjogú képzettség igazolandó. Megjegyzendő, hogy a karpaszomány viseléséhez a középiskola sikeresen végzett VIII. osztályáról szóló végbizonyítvány is elegendő. Katonai (ideiglenes átvonuló) beszállásolási ügyek. Ügy az állandó, mint az ideiglenes (átvonuló) katonai beszállásolásra a katonai beszállásolásról szóló 1879. évi XXXVI. t.-c. 7. és 13. §-ai kötelezik a községeket. A rövidebb ideig tartó ideiglenes (átvonuló) beszállásolás összpontosításoknál, fegyvergyakorlatoknál, átvonulásoknál és kirendeléseknél s általában ideiglenes alkalmakkor ezek tartamára lép életbe. Ideiglenes beszállásolási hely céljaira is elsősorban a laktanyai férőhelyek, továbbá a községek által nyilvántartott egyéb alkalmas férőhelyek szolgálnak. A községek kötelesek a rendes beszállásolásra alkalmas férőhelyeken kívül a szükségbeli beszállásolásra még igénybevehető kevésbbé alkalmas férőhelyeket is kipuhatolni és nyilvántartani. Úgy a beszállásolási követelés jogának, mint a teljesítés kötelezettségének határát vegyes bizottság állapítja meg. A legénység s az altisztek ideiglenes beszállásolásánál ugyanolyan térítést fizet a katonai igazgatás, mint az állandó beszállásolásnál. (Egy legény K
