Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
r beadott panaszoknak az elbírálása is az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az ipari és kereskedelmi egyesületek alapszabályai jóváhagyás végett a székesfőváros polgármestere útján mutatandó be a kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszterhez. Ezek az egyesületek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve a peres — eljárás kivételével — az 1869. évi XYI. t.-c., valamint az illetékdíjjegyzék 85. tételének 15. pontja és 89. tételének XH/a. pontja értelmében a bélyegmentességet igényelhetik. Ipartestület. Az ipartestület a képesítéshez kötött iparűzőknek a szervezete. Budapest székesfőváros területén 43 iparágak, illetve iparcsoportok szerint tagozódó és egy vegyes ipartestület van. Az ipartestületek, szemben az ipartársulatokkal és egyesületekkel, kényszertársulások, ehhezképest minden iparos, aki képesítéshez kötött ipart gyakorol, köteles az illetékes ipartestületbe tagként belépni. Az ipartestületek autonóm szervezetek, főfeladatukat képezik tagjaiknak mindennemű gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és hatékony szolgálata. Több vonatkozásban hatósági jellegű teendőket is végeznek, így tanoncszerződések kötése, a munkakönyvek kiadása, a munkaviszony nyilvántartása, a munkaadók és alkalmazottak munkaviszonyából kifolyóan felmerült vitás kérdésekben békéltetés, illetve döntés. Az ipartestületi életet általában az 1932. évi VIII. t.-c. szabályozza, ez a törvény tartalmaz megfelelő rendelkezéseket az ipartestületeknek megalakítására, hatáskörére, működésére, stb. nézve. A felügyeletet Budapest székesfőváros polgár- mestere látja el, idefordulhatnak beadvánnyal, illetve panasszal az érdekeltek, az ipartestületek önkormányzati szervei és az egyes ipartestületi tagok is. A polgármester intézkedései ellen a m. kir. iparügyi miniszterhez lehet fellebbezni. Ipartelepek ellen, zaj, bűz, füst stb. miatt a kerületi tisztiorvosnál lehet panaszt tenni. Iparvágány építésénél először bélyegköteles kérvényben a közigazgatási bejárás elrendelését és az elvi építési engedélyt kell kérni és pedig, ha kézi, vagy lóüzemű lesz a vasút, akkor a fővárosi közmunkák tanácsától, ha pedig géperejű lesz, úgy a kereskedelemügyi minisztertől. A kérvényhez mellékelni kell a vágány helyszínrajzát, hossz-szelvényét és műszaki leírását 4—4 példányban. Ha a bejárás megtartatott és az kedvező eredménnyel járt, a köz- igazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyv hatósági jóváhagyása kapcsán folyamodó a vágány megépítésére elvi engedélyt kap s ez esetben az építés megkezdése előtt az igénybeveendő fővárosi közterületek használatára vonatkozólag a fővárossal szerződést kell kötnie (ezt külön nem kell kérni, a főváros tiszti ügyészsége a szerződéstervezetet elkészítve, folyamodónak aláírás végett megküldi). A szerződés aláírása után külön kérelmezendő bélyeges kérvényben a helyhatósági építési engedély a polgármestertől. A kérvényhez 4—4 példányban csatolni kell a már elvileg engedélyezett tervek alapján elkészült részletterveket. A helyhatósági építési engedély elnyerése után a vágány megépíthető és ha elké187