Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

r beadott panaszoknak az elbírálása is az iparhatóság hatás­körébe tartozik. Az ipari és kereskedelmi egyesületek alap­szabályai jóváhagyás végett a székesfőváros polgármestere útján mutatandó be a kereskedelemügyi, illetve iparügyi mi­niszterhez. Ezek az egyesületek a közhatóságokhoz és hivata­lokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve a peres — eljárás kivételével — az 1869. évi XYI. t.-c., valamint az illeték­díjjegyzék 85. tételének 15. pontja és 89. tételének XH/a. pontja értelmében a bélyegmentességet igényelhetik. Ipartestület. Az ipartestület a képesítéshez kötött iparűzők­nek a szervezete. Budapest székesfőváros területén 43 iparágak, illetve iparcsoportok szerint tagozódó és egy vegyes ipartestület van. Az ipartestületek, szemben az ipartársulatokkal és egyesü­letekkel, kényszertársulások, ehhezképest minden iparos, aki képesítéshez kötött ipart gyakorol, köteles az illetékes ipartestü­letbe tagként belépni. Az ipartestületek autonóm szervezetek, főfeladatukat képezik tagjaiknak mindennemű gazdasági, mű­velődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és hatékony szolgálata. Több vonatkozásban hatósági jellegű teendőket is végeznek, így tanoncszerződések kötése, a munkakönyvek kiadása, a munkaviszony nyilvántartása, a munkaadók és alkalmazottak munkaviszonyából kifolyóan felmerült vitás kérdésekben békélte­tés, illetve döntés. Az ipartestületi életet általában az 1932. évi VIII. t.-c. szabályozza, ez a törvény tartalmaz megfelelő rendel­kezéseket az ipartestületeknek megalakítására, hatáskörére, műkö­désére, stb. nézve. A felügyeletet Budapest székesfőváros polgár- mestere látja el, idefordulhatnak beadvánnyal, illetve panasszal az érdekeltek, az ipartestületek önkormányzati szervei és az egyes ipartestületi tagok is. A polgármester intézkedései ellen a m. kir. iparügyi miniszterhez lehet fellebbezni. Ipartelepek ellen, zaj, bűz, füst stb. miatt a kerületi tiszti­orvosnál lehet panaszt tenni. Iparvágány építésénél először bélyegköteles kérvényben a közigazgatási bejárás elrendelését és az elvi építési engedélyt kell kérni és pedig, ha kézi, vagy lóüzemű lesz a vasút, akkor a fővárosi közmunkák tanácsától, ha pedig géperejű lesz, úgy a kereskedelem­ügyi minisztertől. A kérvényhez mellékelni kell a vágány hely­színrajzát, hossz-szelvényét és műszaki leírását 4—4 példányban. Ha a bejárás megtartatott és az kedvező eredménnyel járt, a köz- igazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyv hatósági jóváhagyása kapcsán folyamodó a vágány megépítésére elvi engedélyt kap s ez esetben az építés megkezdése előtt az igénybeveendő fővárosi közterületek használatára vonatkozólag a fővárossal szerződést kell kötnie (ezt külön nem kell kérni, a főváros tiszti ügyészsége a szerződéstervezetet elkészítve, folyamodónak aláírás végett megküldi). A szerződés aláírása után külön kérelmezendő bélye­ges kérvényben a helyhatósági építési engedély a polgármestertől. A kérvényhez 4—4 példányban csatolni kell a már elvileg engedé­lyezett tervek alapján elkészült részletterveket. A helyhatósági építési engedély elnyerése után a vágány megépíthető és ha elké­187

Next

/
Oldalképek
Tartalom