Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

már egy terhesebb vagy két kisebb gyámságot vagy gondnokságot viselnek ; c) kik öt gyermeknek viselik gondját; d) a miniszterek ; e) az országgyűlési képviselők ; f) a tényleges katonák, továbbá köztisztviselők, világi papok és tanítók, ha elöljáróik bizonyítványával igazolják, hogy állásukkal járó tennivalóik a gyámi vagy gondnoki kötelességekkel össze nem egyeztethetők ; g) azok, akik a kiskorú lakóhelyétől vagy birtokától távol laknak ; h) bírák és kir. ügyészség tagjai vagyonkezeléssel, számadással, hatóság előtti képviselettel járó gyámságot vagy gondnokságot csak akkor viselhetnek, ha ez a tisztség őket törvény alapján vagy végrendeletnél fogva illeti; i) az anya gyermekei, a nő férje fölött gondnokságot viselni nem köteles. A gyámságot azonban az anya gyermekei fölött elfogadni köteles, arról le nem mondhat, csak vagyont kezelni nem tartozik. A felsoroltak gyámi vagy gondnoki tisztükről lemondhatnak, illetve felmentésüket bélyegmentes beadványban kérhetik az árvaszéktől. Az árvaszék véghatározata ellen fellebbezéssel élhetnek.

Gyermekek vallására megegyezés. Lásd : Vallásegyesség c. a.

Gyermekmcnliely kötelékébe való felvétel. Állami gondozásra, illetve gyermekmenhelyi beutalásra jogosultak: 1. Talált gyermekek, akiknek hozzátartozóit nem sikerült kinyomozni; 2. azok a gyermekek, akiknek szülői elhaltak, tehát teljesen árvák, eltartásukra kötelezhető nagyszülőik meghaltak, vagy olyan vagyoni és kereseti viszonyok között élnek, hogy unokáikat eltartani nem tudják ; 3. a félárva gyermekek, akiknek apja vagy

anyja munkaképtelen, vagy keresetük oly csekély, hogy abból gyermekeiket eltartani nem tudják ; 4. a leányanyák gyermekei, ha az anyának nincs keresete, a természetes apa ismeretlen vagy tartásdíj fizetésére nem szorítható ; 5. a nagyszámú családdal élő szülők gyermeke, figyelembe véve a különösebb méltánylást érdemlő körülményeket. Az állami gondozás a m. kir. állami gyermekmenhelyekben történik. Az újabb rendeletek értelmében a gyermek semmiesetre sem maradhat természetes anyjánál, illetve szüleinél, mert a menhely a gyermeket nevelőszülőknél helyezi el. A gyermek elhelyezése még hozzátartozóknál sem engedhető meg, sőt abban a községben sem, ahol hozzátartozók laknak. Menhelybe való elhelyezést csakis személyes jelentkezéssel lehet kérni a kér. elöljáróságnál. A kérelem jegyzőkönyvi felvételénél át kell adni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülők házassági vagy elhalálozási anyakönyvi kivonatát is. Ezek hiányában azokat a kér. elöljáróság hivatalból szerzi be, ami az ügy elintézését késleltetni fogja. Ugyancsak beszerzi a kér. elöljáróság a mindkét ágbeli nagyszülők házassági, elhalálozásuk esetén halotti anyakönyvi kivonatait. A szülők és az eltartásra köteles nagyszülők vagyoni és kereseti viszonyainak kivizsgálása után indokolt esetben a kér. elöljáróság a gyermeket elhagyottá nyilvánítja és a menhelybe beutalja, vagy indokolatlan kérelem esetén a beutalást megtagadja. A beutalást megtagadó véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a kér. elöljáróságnál fellebbezni lehet. A men-