Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

.105 Utóbb az államkincstár az épület tulajdonjogát is átengedte a fővá­rosnak és így 1930-ban a főváros az intézetet modern intézetté építtette át. Az I. kerületi belső (Pauler-utcai) intézet 1928 január 1-én jutott a főváros kezelésébe és ugyanezen a napon nyílt meg a IX. kerületi intézet a Mester-utcai székesfővárosi bérházban. A VII. kerületi külső (Újvidék-utcai) intézet 1929 november 29-én nyílt meg a székesfőváros tulajdonát képező kislakásos bérházban. Az I. kerületi külső (Kökörcsin-utcai) és a VII. kerületi belső (Rózsák-tere) intézet 1931. évi május 1-én nyílt meg. A hálózat teljessé tételéhez a II. kerületi (Tölgyfa-utcai) intézet csatlakozott és ezzel az intézettel a székesfőváros mostani lakottságának meg­felelően — átlag százezer lakosra számítva egy intézetet — a háló­zat teljesen kiépült. Ezt a hálózatot szervesen egészíti ki a köz­ponti tüdőbeteggondozó intézet keretében épült és 1931. évben megnyílt fekvőcsarnok, ahol a fővárosi kertészet által létesített parkban májustól a hideg idő beálltáig — váltakozva — harminc, nem súlyos tüdőbeteg szabadlevegős fekvőkúrát tarthat. Az intézetek a hatósági orvosokkal, iskolaorvosokkal, anya- és cse­csemővédelmi szervekkel történő szoros együttműködés útján megragadnak minden alkalmat és módot arra, hogy a lehetőséghez képest minden gümőkóros eset tudomásukra jusson. Az intézetek tehát nem egyszerű ambulanciák, amelyek csak a beteggel foglal­koznak, hanem az intézet gondoskodásának a betegen keresztül el kell jutnia a beteg családjához is és a beteggel együttélő család minden egyes tagját is állandóan figyelemmel kell kísérnie. Ezért az intézetek nemcsak a kórjelzésnek, betegségmegállapításnak és a gümőkórosnak talált betegek állandó ellenőrzésének és kezelé­sének munkáját végzik, hanem végik a beteg otthonának, a beteg körül élő egész családnak prophilactikus gondozását, sőt, ahol erre szükség van, a betegnek és hozzátartozóinak részben az inté­zetek saját eszközeivel, részben a szegény gondozó szervekkel karöltve történő anyagi segélyezését is. Az intézeteknél az igaz­gatófőorvos vezetése alatt 29 orvos, 22 végleges és 18 ideiglenes gondozónővér, valamint 22 altiszt teljesít szolgálatot. Egészségügyi panaszok. Mindennemű, az egészséget veszélyez­tető ártalomra vonatkozó panasszal a kerületi tiszti orvoshoz lehet fordulni beadvánnyal vagy szóbelileg, utóbbi esetben a panaszról jegyzőkönyvet vesznek fel. Ilyen panasz nagyon sokféle lehet (nedves lakás, elromlott illemhely, felhalmozott szemét, piszkos udvarok, folyosók, egészségre ártalmas ételek, italok, műhelyek, eltitkolt fertőző bajok, fertőző betegek, ahol a környezet nem tartja be az előírt óvórendszabályokat, stb.). A tiszti orvos a panaszt megvizsgálja és az elöljáróság véghatá­rozattal értesíti az érdekelteket a tett intézkedésekről. Egészségügyi vizsgálatok az 1876 : XIV. t.-c. alapján történ­nek. A vegyvizsgálatok végzésére Budapesten kizárólag a székes- fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi város­háza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a tiszti­orvosa, esetleg vásárfelügyelője vehet, akinek kerületében van az az üzlet, ahol a kifogásolt cikket vásárolták. Magánmintavétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom