Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
.105 Utóbb az államkincstár az épület tulajdonjogát is átengedte a fővárosnak és így 1930-ban a főváros az intézetet modern intézetté építtette át. Az I. kerületi belső (Pauler-utcai) intézet 1928 január 1-én jutott a főváros kezelésébe és ugyanezen a napon nyílt meg a IX. kerületi intézet a Mester-utcai székesfővárosi bérházban. A VII. kerületi külső (Újvidék-utcai) intézet 1929 november 29-én nyílt meg a székesfőváros tulajdonát képező kislakásos bérházban. Az I. kerületi külső (Kökörcsin-utcai) és a VII. kerületi belső (Rózsák-tere) intézet 1931. évi május 1-én nyílt meg. A hálózat teljessé tételéhez a II. kerületi (Tölgyfa-utcai) intézet csatlakozott és ezzel az intézettel a székesfőváros mostani lakottságának megfelelően — átlag százezer lakosra számítva egy intézetet — a hálózat teljesen kiépült. Ezt a hálózatot szervesen egészíti ki a központi tüdőbeteggondozó intézet keretében épült és 1931. évben megnyílt fekvőcsarnok, ahol a fővárosi kertészet által létesített parkban májustól a hideg idő beálltáig — váltakozva — harminc, nem súlyos tüdőbeteg szabadlevegős fekvőkúrát tarthat. Az intézetek a hatósági orvosokkal, iskolaorvosokkal, anya- és csecsemővédelmi szervekkel történő szoros együttműködés útján megragadnak minden alkalmat és módot arra, hogy a lehetőséghez képest minden gümőkóros eset tudomásukra jusson. Az intézetek tehát nem egyszerű ambulanciák, amelyek csak a beteggel foglalkoznak, hanem az intézet gondoskodásának a betegen keresztül el kell jutnia a beteg családjához is és a beteggel együttélő család minden egyes tagját is állandóan figyelemmel kell kísérnie. Ezért az intézetek nemcsak a kórjelzésnek, betegségmegállapításnak és a gümőkórosnak talált betegek állandó ellenőrzésének és kezelésének munkáját végzik, hanem végik a beteg otthonának, a beteg körül élő egész családnak prophilactikus gondozását, sőt, ahol erre szükség van, a betegnek és hozzátartozóinak részben az intézetek saját eszközeivel, részben a szegény gondozó szervekkel karöltve történő anyagi segélyezését is. Az intézeteknél az igazgatófőorvos vezetése alatt 29 orvos, 22 végleges és 18 ideiglenes gondozónővér, valamint 22 altiszt teljesít szolgálatot. Egészségügyi panaszok. Mindennemű, az egészséget veszélyeztető ártalomra vonatkozó panasszal a kerületi tiszti orvoshoz lehet fordulni beadvánnyal vagy szóbelileg, utóbbi esetben a panaszról jegyzőkönyvet vesznek fel. Ilyen panasz nagyon sokféle lehet (nedves lakás, elromlott illemhely, felhalmozott szemét, piszkos udvarok, folyosók, egészségre ártalmas ételek, italok, műhelyek, eltitkolt fertőző bajok, fertőző betegek, ahol a környezet nem tartja be az előírt óvórendszabályokat, stb.). A tiszti orvos a panaszt megvizsgálja és az elöljáróság véghatározattal értesíti az érdekelteket a tett intézkedésekről. Egészségügyi vizsgálatok az 1876 : XIV. t.-c. alapján történnek. A vegyvizsgálatok végzésére Budapesten kizárólag a székes- fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi városháza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a tisztiorvosa, esetleg vásárfelügyelője vehet, akinek kerületében van az az üzlet, ahol a kifogásolt cikket vásárolták. Magánmintavétel
