Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
■80 Áruhely igénylés a vásárcsarnokokban. A vásárcsarnokokban megüresedett áruhelyeket a csarnok felügyelője körözés útján adja ki használatra. A köröző ívek aláírására a vásárcsarnok vezetőjénél kell jelentkezni, aki a vásárcsarnokban egyfolytában eltöltött árusítási idő figyelembevételével a legrégebben árusító igénylő részére adja át az áruhelyet. Minden árus csupán egy áruhellyel rendelkezhet.- Amennyiben a régi árusok közül a megüresedett helyre nem pályáznak, úgy a vásárcsarnok felügyelője a csarnoki áruhelyet a jelentkezési sorrend szerint a többi pályázóknak adja ki. A kerületi piacokon áruhelyelnyerés iránti kérelemmel az elöljárósághoz kell fordulni. Áruhely eladását vagy albérletbeadását tiltja a vásárcsarnoki szabály- rendelet és az ezt szigorító 22.924/1933.—VIII. polgármesteri határozat. Árusítás utcán, közterületen. Az 1100/1922. Kgy. sz. szabály- rendelet által kerületenként megalakított bizottságok minden évben megállapítják azokat a közterületeket (utakat, utcákat, tereket) ahol kosárból, asztalról vagy kézikocsiról utcai árusítás folytatható. Az így megállapított helyeken csak az 1100/1922. szabályrendelet végrehajtási utasításában megállapított cikkek árusíthatók. A helyfoglalási engedélyt az illetékes kerületi elöljáró adja egy évre. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolni kell, hogy a kérelmező hadigondozott, vagy hogy egészségi állapotánál fogva más (nehezebb) testi munkára képtelen a lét- fenntartását csak ily módon tudja biztosítani. Az utcai fagylaltárusítás kizárólag hadirokkantak részére van fenntartva. A helyfoglalási engedélydíj naponként és m2-ként 8 f, amelyet a szfőv. javadalmi intézőség szed be. A kerületi elöljáró hely- foglalási engedély ügyben hozott határozatai ellen a szfőv. polgár- mesteréhez (p. m. VIII. ü. o.) lehet fellebbezni. Vásárcsarnokok és piacok környékén utcai árusítás nem engedélyezhető. Lásd még Közterület elfoglalása c. a. Árusítási rend a vásárcsarnokokban. Lásd : Vásárcsarnokok árusítási rendje c. a. ÁRVAHÁZAK. A székesfőváros öt árvaházat és két üdülőtelepet tart fenn árvagyermekek elhelyezésére. Az üdülőtelepek az árvák nyári elhelyezésére szolgálnak. A háború előtt az árvaházak csaknem összes kiadásait az alapítványi tőkék kamatai fedezték, de mióta az alapítványok vagyona elértéktelenedett, e kiadások túlnyomó- részt a fővárost terhelik. József-fiúárvaliáz. (VIII., Üllői-út 76.) A székesfőváros legrégibb és legnagyobb árvaháza, 180 árvának otthona. Létesítését 1837-ben határozták el a beteg József nádor felgyógyulásának emlékére. Az árvaház a főváros polgárságának adományából épült fel az Üllői-úti kb. négy holdas telken, melyet gróf Festetich Antal adományozott. Az árvaház 1842-ben nyílt meg.
