Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
301 lett egy újabb osztály, az intézet mintavétel osztálya létesült. Díjazott munkálatok azok a laboratóriumban végzett vizsgálatok, amelyeket az intézetbe a kerületi vásárfelügyelők és tisztiorvosok által beküldött mintákon végez az intézet. Ezeken a laboratóriumi vizsgálatokon kívül azonban az intézet a különböző ügyosztályoknak, elöljáróságoknak, hivataloknak igen sok olyan szakvéleményt ad, sok olyan helyszíni eljáráson vesz részt, amelyek sok időt és munkát igényelnek. így például igen nagy munkát végez az intézet a közélelmezési, közegészségügyi és iparügyi ügyosztályokba fellebbezés folytán kerülő kihágási ügyek másodfokú elbírálásához szükséges szakvélemények adásával; a városi kövezetvám és fogyasztási adó kivetésével kapcsolatban elkészített javaslataival, az iparhatósági telepengedélyekkel járó helyszíni tárgyalásokon, a kerületi elöljáróságok által lefolytatott tűz- rendészeti gyárvizsgálatokon. Számtalan esetben — sőt amióta az élelmiszerrendészeti kihágások a IV. kerületi elöljáróságon köz- pontosíttattak állandóan — a kihágási ügyek tárgyalásain mint meghívott szakértő szerepel az intézet. A jövőben a vizsgálatok száma valószínűleg növekedni fog, mert a földmívelésügyi kormány több olyan élelmiszer forgalmát szabályozta, amelyeknek hatályosabb ellenőrzése csakis ezután a szabályozás után válik lehetségessé. Vezető : dr. Hunkár Béla igazgató. VÍZMŰVEK. (IV., Reáltanoda-utca 1—3. Távbeszélő száma : Aut. 85—8—55.) A székesfőváros vízellátásához szükséges vízmennyiséget egy a Duna mindkét partján elterülő kavicsréteg szolgáltatja, melynek átlagos vastagsága 6—7 méter. E réteget a felső szennyeződés ellen egy 2—4 méter vastag agyagos, homokos, humuszos fedőréteg védi, alulról pedig kékagyag réteg határolja. E kavicsréteg a talaj vizére természetes szűrőként hat s így belőle kitűnő minőségű ivóvíz termelhető. A vízellátást szolgáló telepek részben termelő-, részben átemelőtelepek. A káposztásmegyeri termelőtelep fedezi a főváros vízszükségletének legnagyobb részét. A főtelepből és két úgynevezett átemelőtelepből áll; az e helyeken üzemben levő gépházak 73 aknakút és 74 csőkút vizét szállítják két 1200 milliméter átmérőjű öntöttvascsövön a főváros balparti részébe és a Lágymányosra. E kutak a Duna balpartján, továbbá a szentendrei és palotai szigeteken épültek 187.000 m3 napi maximális teljesítőképességgel. Ugyancsak a balparti rész vízellátását szolgáltatja a Kossuth Lajos-téri vízműtelep, mely a Margithíd mellett levő 1047 méter hosszú vízszintes gyüjtőcső (galéria) segélyével termeli a vizet s egyenesen a csőhálózatba dolgozik. A balparti vízellátáshoz egy kisebb nyomáskiegyenlítőtorony és két nagyobb nyomáskiegyenlítő, de egyúttal tárolómedence is tartozik. Ezek a Kőbányán lévő 21.600 m3 és a Gellérthegy déli lejtőjén lévő 17.500 m3 ürtartalmú medencék. A X. kerület Ó- és
