Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

292 fűszeráruk és egyéb cikkek számára terjedelmes fűszerraktár, zöldség- és gyümölcsosztály is van. Végül az üzem berendezéseit kiegészítő saját gépháza, valamint a kétemeletes irodaépület. A községi élelmiszerárusító üzem, a baromfi, a tojás közvetlen termelő kezektől való beszerzése céljából vidéki községekben bevásárló helyeket tart fenn. A fogyasztóközönség kiszolgálása érdekében az üzem a főváros összes körzeteiben 52 elárusító helyet tart fenn, saját kezelésében. Az üzem 1933. évben 187.255 q élelmicikket hozott forgalomba, melynek összértéke 12,982.764 pengő volt. Vezető : Reich Samu vezérigazgató.1* KÖZSÉGI KENYÉRGYÁR. (X., Százados-út 16. sz. Távbeszélő száma: Aut. 310—30). A községi kenyérgyár célja egyrészt, hogy állandóan árszabályozó hatást gyakoroljon a főváros piacán a kenyérárak alakulására, másrészt, hogy mintaképül és buzdításul szolgáljon a magánvál­lalkozásnak arra, hogy kenyérkészítő műhelyeit és kenyérgyárait a közegészség és köztisztaság korszerű követelményeinek meg­felelően rendezze be. A főépület középrészén vannak az irodai helyiségek, a vegyvizsgáló laboratórium és a sütőmunkások fürdő- helyiségei és öltözőterme. Az irodák mögött emelkedik a három- emeletes sütőépület, melynek földszinti tésztatermében készül a kenyértészta. Az egész tésztakészítő művelet alatt a tésztának a munkás testével való bármilyen érintkezése szükségtelen, mert a munkát gépek végzik. A tésztateremből jobbra és balra nyílik a két sütőterem, melyeknek mindegyike szintén 36 méter hosszú és 7 méter széles. Mindegyik terembe nyílik 12 darab gőzsütő­kemence. A kemencék fűtése beforrasztott csövekbe zárt túlheví­tett gőzzel történik. Egy-egy kettős kemencében egy óra alatt egyszerre több mint 100 darab 2 kg-os kenyér süthető. A sütő­kemencékhez a tésztát és a kemencéktől a kisült kenyeret kere­keken járó állványokon szállítják. A felsorolt termek és helyiségek falai fayence-burkolattal vannak ellátva, a padozatok betonnal vannak burkolva. A kenyérgyártóterem fölött az első emeleten van a tésztagyár, melynek berendezése hasonlóan modern gépekből áll, mint a kenyérgyáré, mégis azzal a különbséggel, hogy a tésztát kemencék helyett szárítószekrényekben ventillátorok segélyével szárítják. A tészta kizárólag a legfinomabb búzalisztből és tojásból készül, mindenféle festőanyag hozzáadása nélkül. A tésztametélt, kocka- és csőtészta (macaroni), valamint tarhonya formájában készül. A tésztagyár fölött a II. és III. emeleten vannak a liszt­raktár termei, ahová villamoselevátor szállítja fel a lisztet. Ugyan­itt van négy lisztszitáló- és négy lisztkeverőgép, ezekből a meg­szitált és megkevert liszt a második emeleten levő négy liszt- tartányba hull alá, melyekből a liszt az elsőemeleti automatikus mérlegekbe továbbítható, ahol az egyes dagasztáshoz szükséges lisztadagok pontosan megméretvén, a földszinten álló tészta­csészékbe hullanak. A lisztnek ez az útja a III. emeleti beöntő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom