Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

280

tetően tárja a közönség elé az elektromosságnak különböző célokra való használhatóságát úgy a háztartásban, mint az iparban. Az elektromos árammal való világítás, fűtés, hűtés, főzés, sütés, melegvízkészítés gyakorlati példákban, a háztartásban való használhatóságnak meggyőző illusztrálásával kerül az egyes helyiségekben bemutatásra. A kiállításhoz tartozó előadóteremben érdeklődők részére előadások tartatnak, amelyen a közönség és az ipar részére ismertetik az elektromos áram alkalmazásának lehetőségeit és célszerűségét. A kiállítás hétköznapokon délelőtt

8—2, délután 4—7 óra között tekinthető meg ; a megtekintés díjtalan. A magasföldszinti irodákban az úgynevezett »Bejelentőosztály« működik, ahol a nagyközönségnek az áramszolgáltatás igénylésére, berendezésének kibővítésére, óraáthelyezésekre, átírásokra stb.-re Vonatkozó kívánságait veszik fel. Ezen osztály délelőtt 8—2 óráig áll a nagyközönség rendelkezésére. A közvilágítási lámpák száma 1933-ban 22.941 darab volt. Az elmúlt évben folytatódott a közvilágítási lámpák kapcsolásainak, gyújtásának és oltásának központosítása. Az összes közvilágítási lámpáknak 90%-a kapcsoltatott már 1933. év végén önműködő kapcsolóberendezéssel. Az Elektromos Művek által ellátott közvilágítási lámpák fogyasztása 1933. évben 10,441.352 kilowattórát tett ki. Vezető : Plósz Pál, az üzem vezetésével megbízott vezérigazgatóhelyettes.

ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HIVATAL

(I., Olasz-fasor 8. Távbeszélő száma: Aut. 506—07). A székes- főváros erdőbirtoka a városfejlődés vonalába eső kisebb erdőfoltok kiirtása folytán beállott apadások leütésével kisajátítások és vásárlások útján 1882-től a mai napig majdnem kétszeresre, pontosan 3898 kát. holdra emelkedett. Az erdőbirtok területéből 1123.4 kát. hold Budakeszi község, 2774.60 kát. hold pedig Budapest székesfőváros határában, és pedig 367.35 kát. hold a pesti, 2407.25 kát. hold a budai oldalon terül el. Utóbb említett erdők túlnyomó része a határvonalak mentén fekszik, helyenként elkeskenyedő és a magánbirtokok által rövidebb-hossszabb szakaszokon elválasztott pásztákban húzódik az ürömi határtól a budai hegyeken át a Kakukhegyig, illetőleg a Kamaraerdőig és a Dunán túl a gubacsi, kispesti, pestszentlőrinci, rákoskeresztúri határ mellett Rákosszentmihályig. Az erdők Budapest székes- főváros közönségének üdülőhelyéül szolgálnak, ezért kezelésüknél és fenntartásuknál az a cél van kitűzve, hogy a meglevő állományokban használatukat a lombozat észrevehető megbontása nélkül foganatosítsák és hogy a tisztás, kopár területeket mielőbb beerdősítsék. Ennek a célnak követését a jóváhagyott rendszeres gazdasági tervek szigorúan előírják, ilyen korlátozás mellett pedig egyáltalában nem lehet arra számítani, hogy az erdők nagyobb jövedelmet hajtsanak, különösen nem akkor, ha tudjuk, hogy az erdőket nap-nap mellett nagyszámban látogató közönség által okozható károsítások és tűzesetek megakadályozása céljából