Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1942-1943, 1943-1944 (Budapest, 1943)
I. Városrendezés
Városrendezési főosztályunk az elmúlt évben is számos nagyjelentőségű forgalmi csomópont rendezési tervét készítette el. Elkészítette a Deák Ferenc-tér környékének, a Városközpont név alatt szereplő területnek rendezési tervét. E területnek úgy forgalmi, mint városesztétikai jelentősége egészen elsőrangú. E területen kell megoldani az Andrássy-út torkolatának félszázad óta húzódó kérdését is. E terület rendezésének keretébe esik az új Városház problémája is. Egyhangú a vélemény a tekintetben, hogy e terület rendezését nagyvonalúan kell megoldani. Tanácsunk még nem foglalt véglegesen állást a legújabb rendezési terv megállapításában, hanem a felmerült javaslatokat véleményezés végeit meg- küldötte a székesfővárosnak. (7533/3/1942.) Már a korábbi években elkészült a Berlini-térnek, a Rákóczi-út és Kossuth Lajos-utca, illetve Károly király-út és Múzeum-kőrút találkozásának rendezési terve. A Kálvin-tér rendezési terve most van munkában. Ezekkel tulajdonképen a belsőkörút rendezési problémáit tártuk fel és oldottuk meg. Ezek után szükséges, hogy a külső-,,ú. n. Nagy-kőrút kiemelkedő rendezési problémái is megoldást nyerjenek. A Boráros-tér végleges megoldására a rendezési terv elkészítése folyamatban van. A Nagy-kőrút problémái közül a másik igen fontos terület a Rákóczi-úttal való keresztezés megoldása, mely kapcsolatos a Rókus-kórház régen vitatott kérdésével és a Népszínház-utca Letorkolásával. A forgalmi érdekeken kívül e helyen is igen kimagasló esztétikai szempontok fűződnek e terület rendezéséhez, indokoltnak találjuk tehát, hogy a József- körút és Rákóczi-út találkozását, valamint a Blaha Lujza-teret és a Népszínház-utca betorkolását felölelő terület rendezésére terv- pályázatot írjunk ki. Kőbánya szabályozásával a városrendezési hatóságok 1890 óta nem foglalkoztak és a jelenleg érvényes szabályozási terv még ebből az időből származik. Közlekedésileg ez a terület a MÁV vágányai által meglehetősen el volt zárva, a főváros belső részeivel a forgalom igen nehézkes és hosszadalmas volt, ami e kerület fejlődését nemcsak hátráltatta, hanem szinte teljesen megakasztotta és épp ezért nagy területek beépítetlenül maradtak. A ceglédi vonal itteni szakaszának fölemelése óta a helyzet lényegesen megváltozott s elérkezett az ideje annak, hogy Kőbánya területére is a kor követelményeinek megfelelő rendezési tervet készítsünk. Óbuda már korábban megállapított szabályozási tervét illetően újabb figyelemreméltó szempontok és javaslatok merültek fel s módosításokkal megváltoztatott újabb rendezési tervet végleges 6