Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1941-1942, 1942-1943 (Budapest, 1942)
I. Általános rész
Nemzeti Stadion. Állandó Kiállítási Terület. Városszépítés. Középületek elhelyezése. a mai rendkívüli viszonyoknak elmúlása után diadalmaskodnak a nehézségek fölött s e reményünket megalapozza az, hogy a tervünk megvalósítása ellenében felmerülő követelményeket szintén közmegelégedésre kívánjuk és tudjuk megoldani. Tanácsunk — áthatva a sport általános nagy népnevelő jelentőségétől — mindenkor szem előtt tartotta városrendezési elgondolásaiban a sport érdekeit s azokért jelentékeny áldozatokat is hozott. A tanács ismételten leszögezte azt az álláspontját, hogy a Nemzeti Stadion legalkalmasabb helye a lágymányosi holt Dunaág feltöltendő területe. Az ott levő igen nagy értékű, mintegy 80.000 négyszögöl kiterjedésű ingatlant a m. kir. kormánynak a tanács fel is ajánlotta, de kifejezetten hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Stadion megépítése célszerűen összekapcsolható az Állandó Kiállítási terület létesítésével (1141/1942/3). A tanácsnak ez a véleménye széles köröknek felfogását juttatta kifejezésre. Szükségesnek tartjuk itt megemlíteni, hogy a Kelenföldi Kaszinó felkérte építész-tagjait oly tervek készítésére, amelyek a Nemzeti Stadion és az Állandó Kiállitási Terület együttes megoldását tünteti fel. A beérkezett terveket a Kelenföldi Kaszinó előzékenyen tanácsunknak is megküldte s tanácsunk e komoly és figyelemreméltó tervek készítőinek elismerésül a tanácsi érmet ajándékozta (2326/1942). Tanácsunk egyébként a Nemzeti Stadion létesítésével kapcsolatban, az illetékes testnevelési hatóságokkal történt megbeszélés alapján nagyobb területre kiterjedő rendezési tervet készített, melyet jelentésünk más helyén részletesen ismertetünk. A tanácsnak általános működésében kiemelkedő és közfigyelemmel kísért feladata a városszépítés. E téren is számos intézkedés történt az elmúlt munkaévben. A főváros külső képének kialakításában igen fontos szerepet játszik a középületek elhelyezése. Fontos magának a középületnek érdekében is, hogy jelentőségéhez méltó és rendeltetésének megfelelő helyre jusson. Az elhelyezés egyik lényeges szempontja az is, hogy a középület a környezettel összhangzatos kiképzést nyerjen, ami szükségképen maga után vonja oly építési feltételek megállapítását, amelyek a tervezés egész menetében iránytadók. Szükséges tehát, hogy a tanács már előzetesen tudomást szerezzen arról, hogy valamely hatóság középületet szándékozik építeni, mert csak így áll módjában a tanácsnak a legmegfelelőbb helyet javaslatba hozni vagy kijelölni, valamint az építési feltételeket megállapítani és megakadályozni azt, hogy a feltételek ismerete nélkül hiábavaló tervezési munkálatok 12
