Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1941-1942, 1942-1943 (Budapest, 1942)
I. Általános rész
Újpesti kikötő-tervek. Az északi kikötő megépítését az Árpád-híd folyamatban levő építése is égetően szükségessé tette. E híd pesti hídfőjének területébe esik ugyanis egy nagy kavicskirakodó és cementárú vállalat telepe s ennek áthelyezése csak a kikötő megépítésével kapcsolatosan válik lehetségessé. A kikötő megépítését a székesfőváros vállalta magára. A kikötő céljára igénybeveendö terület részben a székesfőváros birtokában, részben a kezelésünk alatt álló Fővárosi Pénzalap tulajdonában van. A tanács átengedte ottani nagykiterjerdésű területeit a székesfővárosnak, természetesen azzal a kikötéssel, hogy az átengedett területek csak kikötő céljára használhatók. A székesfőváros törvényhatósága köszönetét fejezte ki a tanácsnak a kikötő megvalósítása érdekében hozott nagy áldozatokért (2375/3/1941). A kikötő szakaszonkint, fokozatosan fog megvalósulni. Az első, mintegy 150 m hosszú első szakasz kotrási munkálatait a székesfőváros vállalatba adta s e munkálatok már folyamatban vannak. A budapesti északi kikötő megépítése egyébként csak egyik első, igen szerény kezdete annak a nagy elgondolásnak, amellyel tanácsunk már évek óta foglalkozik. Fővárosunk nemzetközi jelentősége a Dunában rejlik. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a jelentőség a jövőben a múltakhoz képest aránytalan mértékben fokozódni fog. Budapest, mint tengeri kikötő nem álom többé, hanem élő valóság. Ezt mindenképen fejlesztenünk kell, mert létünknek egyik lényeges eszközét alkotja. A dunai hajózás nemzetközi jelentőségét hirdette az a nagyszabású kiállítás is, amelyet a németbirodalmi kormány ez év tavaszán Budapesten rendezett. Az igen gazdag és komoly német szakirodalomból ismeretesek azok a tervek is, amelyek a hajózható folyók összekötésével az egész európai kontinensen egy összefüggő víziúthálózat létesítésére irányulnak. Budapest úgyszólván a súlypontjába esik e gigantikus tervnek. A részünkre kínálkozó alkalom elmulasztása és elhanyagolása annál kevésbbé lenne menthető, mert ebbeli hivatásunk betöltése teljesen egybeesik egyéb városrendezési feladatunk irányvonalával. Ismeretes, hogy Újpest megyei város beépülése a legelemibb előrelátást is nélkülözte, ami nemcsak magának a városnak volt mérhetetlen hátrányára, hanem a főváros érdekeit is erősen sértette. Fokozta Újpest helyzetének súlyos voltát az ú. n. trianoni gát megépítése. A gát és a régi Dunapart közötti Dunameder az idők folyamán eliszaposodott s az a körülmény, hogy Újpest jelentékeny területének szennyvízcsatornája ebbe az elzárt vízterületbe 10
