Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1940-1941, 1941-1942 (Budapest, 1941)

Bevezetés

AZ ELNÖKSÉG JELENTÉSE A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁNAK 1940/41. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS 1941/42. ÉVI MUNKATERVÉRŐL.

Jelentésünket nem kezdhetjük meg a nélkül, hogy „a legnagyobb magyar11, gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulója alkalmából az ö alkotásairól meg ne emlékezzünk.

A szavaknak ma már többé-kevésbbé elkoptatott értékelése mellett igen nehéz kifejezni annak jelentőségét, amit Széchenyinek a székesfőváros köszönhet. Benne a teremtő akarat és a prófétai meglátás egyesült. Szépségük révén világhírűvé vált építési alkotások, miként a Lánchíd, az Alagút, az ő teremtő szellemének szülöttei. Különböző műveiben oly városfejlesztési alapelveket hirdetett, melyek ma is megdönthetetlenek. Eszméi, mint a viharban szétszórt mag, csak nehezen vertek gyökeret, de nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapítói és első tagjai, akik még az ő termékenyítő hatásának bűvös légkörében éltek, tudva vagy akaratlanul az ő általa kijelölt utat választották, amely végül is fővárosunk világszerte elismert szépségéhez vezetett. Elsőnek hirdette viziútjaink jelentőségét és nagyszerűségét. Rakpartjaink, kikötőink, hajózási intézményeink és berendezéseink az ö kortársainak és szellemi örököseinek munkájából születtek meg. E téren a jelenkor és a legközelebbi jövő ivadékaira még számos feladat és súlyos kötelesség vár.

A múltat az emberi elme kutató munkája feltárhatja s igazságot szolgáltathat annakidején kellőleg meg nem értett nagyjainak. A jövőt

3