Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
VII. Füstmentes tüzelés
68 nél, valamint az olyan tűzhely szerkezein él, amelyeknél az égési termékek színtelenül vagy világosszürke gázok alakjában távoznak a kéményből; toválbbá kimondja a szabályzat, hogy az érdekelt fél a tűzhelyszerkezetet szabadon választhatja, de azt, ha nem felelne meg, köteles a hatóság felszólítására záros határidő alatt átalakítani vagy a célnak megfelelő, más szerkezettel kicserélni. Végül a 428. §. úgy rendelkezik, hogy az előző szakaszban foglaltak kötelezők a szabályzat életbelépése előtt létesült gyári kéményekkel felszerelt tűzhelyekre is; amennyiben a tűzhelyeknek nincs megfelelő szerkezetük, ezt a hiányt a hatóság felhívásától számított egy év alatt kell pótolni. Ezek a ma is érvényben lévő rendelkezések tehát kizáróan a füst szi- nének megállapításával — minden egyéb teendőt a tűzhely tulajdonosára bízva — igyekeznek a kívánt cél elérésére, hogy t. i. a gyári üzemek füstje a minimálisra redukálódjék. A világosszürke füst távozását azért kellett megengednünk, mert teljesen színtelen füst csak elméletileg tökéletes elégésnél várható. Ipari tűzhelyeknél a gyakorlatban ilyen tökéletes elégés nem mindig remélhető és így nem is követelhető. A tűzhely tulajdonosának az új szabályokból folyóan, s a dolog természeténél fogva, nemcsak az a kötelessége, hogy tűzhelyét megfelelő módon szerelje fel, hanem az is, hogy a tűzhelyberendezés állandó jókarban tartásáról és megfelelő kezeléséről szintén gondoskodjék. Az 1914. évben kitört világháború és a velejáró gazdasági leromlás — sajnos — minden városfejlesztési, minden közegészségi programme! megakasztott a végrehajtásban. Az 1915. év elején a gyári érdekeltség képviseletében legelőször a Magyar Gyárosok Országos Szövetsége fordult hozzánk, kérve: 1. a füstmentes tüzelésre vonatkozó rendelkezések felfüggesztését arra az időre, amíg kedvezőbb körülmények lesznek; 2. a teljes felmentést a IX. kerületben levő bűzös gyári övezet telepeire, — amelyek nagyobbrészt vegyészeti gyárak, — mert a vegyészeti gyáraknál a füstmentes tüzelés végrehajtását megoldhatatlannak tartotta; 3. a füstmentes tüzelés bevezetésének annakidején általában a legnagyobb körültekintéssel való előkészítését. A háború és az ennek folytán bekövetkezett súlyos gazdasági viszonyok más fontos érdekek kielégítését is háttérbe szorították, s így a füstmentes tüzelés bevezetését a háború tartama alatt nem követelhettük. Ebben a kényszerhelyzetben a beadványra kimondtuk, hogy a szó- banlevő rendelkezésünket érdemben érvényben tartjuk ugyan, de az Építésügyi Szabályzat 428. §-ában megállapított egy évi határidő csak a háború befejezése után, abban az időpontban veszi kezdetét, amelyet annakidején fogunk megállapítani és közhírré tenni. Mindazoknál az üzemeknél (kerámiai gyárak, némely különleges vegyi gyárak, stb.), melyeknél a gyártás elengedhetetlen kellékét alkotó különleges tűzhelyszerkezet, vagy tüzelőanyag miatt az eddig ismert füstmentes berendezések nem alkalmazhatók, a tulajdonosnak a megállapítandó egy évi határidőn belül benyújtandó, indokolt kérelmére nem fogunk teljesen elzárkózni további haladék engedélyezése elől sem, abban az esetben, ha az illető ipartelep, vagy gyárak tulajdonosai beigazolják, hogy a füstmentes tüzelés megválasztása iránt idejében folyamatba tett kísérleteket az első évi határidőn belül
