Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
VII. Füstmentes tüzelés
VII. A füstmentes tüzelés. Budapesten az 1870-es években érvényben volt építésügyi rendelkezések a füst káros behatása ellen csak annyiban védekeztek, hogy a füst elvezetésének módját szabályozták a szomszédos környezet védelme céljából. Azért e rendelkezésekben csak a kémények magasságára s esetleg a szomszédoktól mért távolságaira találunk intézkedéseket. Ezek a rendelkezések a gyér népességi viszonyok és az elszórtan fekvő, akkor még kis számú ipartelepek mellett megfelelhettek az akkori kor igényeinek, egyre elégtelenebbeknek bizonyultak azonban a lakosság sűrűsödésével és a gyáripar rohamos emelkedésével, egyszóval a főváros fejlődésével. A főváros fejlődése a régebbi időben a Lipótvárosban indult meg. A különböző gyári és ipari megtelepülés is nagyrészt a város e részén történt. Itt létesült a legtöbb malom s a Váci-út vonala mentén épült a legtöbb gyár. A város fejlődésének megindultakor úgy e városrészben, mint a többi kerületekben a gyárak és ipari telepek a városnak sűrűn lakott részétől távol estek, a város rohamos fejlődése folytán azonban a régente külső területek is belejutottak a fejlődés vonalába s a lakosság számára mindinkább tűrhetetlenné vált közelségük, részint a gyártásból származó bűz, (Üllői-úti Gschwindt-gyár, Tisza Kálmán-téri gázgyár, stb.) részint az üzemi zaj és az erős füstképződés miatt. Vannak viszont egyes új, közérdekű üzemek (vízveztéki szivattyútelepek, villamos telepek, nyomdák stb.) amelyek megtelepülését a belső területen is lehetővé kell tenni. Így mellőzhetetlenné vált ezeknek az ártalmaknak a megszűntetésével intézményesen foglalkozni. Egyes gyárak kitelepítését, amelyeknél a gyártásból származó bűz semmikép sem szüntethető meg, sikerült elérni. A gyári üzem zaja is korlátozható, azonban mind a mai napig legnehezebb feladatnak bizonyult a füstmentesítés kérdésének gyakorlati megoldása. A nyugati államokban a füst elleni küzdelem már régebben megindult és a mérnököket erősen foglalkoztatta e közérdekű kérdés megoldása. Beigazolást nyert, hogy a füstmentes tüzelés elmulasztása nemcsak a lakosságra általában, hanem a gyárosra is hátrányos. A sűrű füstképződés, mely fővárosunk fölött, mint sötétszürke fel- leg lebeg, a lakosságra pusztító hatású. A légzőszervekben és a tüdőben a füstben levő izgató és mérgező anyagok a legkülönfélébb kóros tünete-
