Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
III. Csatornázás - Vizmű
54 előtti Dunapartra került. Ezen a telken épülne, egyelőre ideiglenes jelleggel a kitorkolási szivattyú-telep, a szükséges tisztító- és záróművekkel. A módosított terv az Andor- és Bártfai-utcai mellékgyűjtők közé, az Etele-út irányában egy további mellékgyűjtőt iktat be, ami által a hálózat mélységi elrendezése kedvezőbbé válik. A főgyűjtőnek a Sárbogárdi- és a Dombovári-útra eső szakaszát áthelyezi az összekötő vasúti töltés északi oldalán ievő névtelen-útra, hogy az a hozzátartozó hálózattal szorosabb összeköttetésbe jusson. E főgyűjtő- szakasz alsó végén a Bercsényi-utcánál ideiglenes átemelő állomást, a Budafoki-útnál pedig vészkiömlőt tervez, hogy ez a szakasz a főgyűjtő folytatólagos Budafoki-úti szakaszának kiépítése előtt is már mint önálló gyűjtő kiépíthető és használatba vehető legyen és a Kelenföld belső részének csatornázását lehetővé tegye. Az ideiglenes átemelő állomás az Andor- utcai kitorkolás elkészültéig a főgyűjtőszakaszon leérkező szennyvizeket fogja a Lenke-utcai csatornába átemelni, mely utóbbi ez idő szerint a Bertalan-utcánál torkollik a Dunába; evégből megfelelő homokfogóval, szűrővel és 2 drb. egyenként 50 mpl. szállítóképességű elektromos hajtású szivattyúval lesz felszerelve. A várható normál szennyvízmennyiség e ponton a kezdeti időben nem tehető többre 20 mpl-nél. A legalább tízszeresre felhígított szenny- és csapadékvizek levezetésére szolgáló ideiglenes jellegű vészkiömlőt nyitott szelvénnyel, beton fenékburkolattal tervezték a gyűjtőcsatorna egyenes folytatásaként a lágymányosi nagy tóig. A tóba való betorkoiás előtt a vizek egy kisebb méretű iszapfogón folynak keresztül. A vészkiömlő torkolata előtt a tóból egy átlag 80.0 m hosszú és 40 m széles rész -j- 3’60 m-ig emelkedő töltéssel lesz körülhatárolva és az így elhatárolt tórész úgy a lágymányosi téli kikötővel, mint a lágymányosi nagy tóval zsilipekkel felszerelt átereszek közvetítésével lesz összeköttetésbe hozva. Alacsony, -f- 3’60 métert meg nem haladó Dunavízállásnál a vészkiömlőn leérkező vizek a téli kikötőben nyernek levezetést, magasabb vízállások alkalmával (átlag évi 60 nap) az esetleges nagyobb csapadékvizek az elrekesztett tórészben maradnak -és csak annak megtelése után folynak át a nagy tóba. A téli kikötőbe szolgáló vasúti áteresz 1.00 m. átmérővel, két végén egy-egy vastáblás zsilippel, a körgátba építendő áteresz 0.60 m. átmérővel és egy vastáblás zsilippel felszerelve terveztetett. Az Ideiglenes jellegű vészkiömlőt a székesfőváros a főgyűjtő Budafoki-úti szakaszának és Andor-utcai kitorkolásának kiépítése után is üzemben kívánja egyelőre tartani. Arra való tekintettel ugyanis, hogy a főgyűjtő vízgyűjtő területének lakossága ma még 10%-át sem éri el a számításba vett lakosságnak és így a végleges szivattyútelepre csak hosszabb, évekre terjedő idő múlva lesz szükség, gazdasági szempontból a főgyűjtő kitorkolásánál ezidőszerint csak ideiglenes átemelő telep építését vették tervbe. Ez viszont magas Dunavízállásoknál nem lesz képes •minden esetben a lefolyó összes csapadékvizeket is átemelni; kívánatos tehát, hogy a végleges szivattyútelep megépítéséig a vészkiömlő fenntar- tassék. Az előzőkben vázolt módosításokhoz az alábbi kikötések mellett járultunk hozzá. 1. Az Erzsiébet-Sósfürdő és a közelében levő keserűvíz források megvédése érdekében a mély zóna névtelen-úti főgyűjtője Horthy Miklós-út
