Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
III. Csatornázás - Vizmű
50 amely mennyiség 250.000 lélek ötszörösen felhígított szennyvizének felel meg. A magas zóna területén ott, ahol a völgy nagyobb szélessége megengedi, négy mellékgyűjtőt terveztek és pedig a Fűz-utcától a 7723—7726 hrsz. telkeken át a Rákospatakig nyitandó névtelen úton, a külső Jász- berényi-úton, a Maglódi-úton és a Vezér-utcában. A rákosvölgyi alsó zónát Angyalföld képezi és a rákos völgyi főgyűjtőnek itt végigvonuló alsó szakasza Angyalföldi-főgyűjtő neve alatt szerepel. Ennek az elnevezésnek az a körülmény ad jelentőséget, hogy az Angyalföld általános csatornázása, mint egyike a legsürgősebb, a kivitelre leginkágg megérett feladatoknak, a tervezet szerint teljesen önállóan megoldható. Az angyalföldi főgyűjtő, melyen át a rákosvölgyi felső zóna főgyűjtőjének szennyvizei is levezetést nyernek 2650 méter hosszban mindenütt a Rákospatak közelében halad. Szelvényei 1.60 m., 2.30 m., 3.10 m. és 4.30 m. átmérőjű körszelvények. Fenékesései 1.8 °/0o-tól egész 0.6 °/oo~ig változnak. A főgyűjtő az északi oldalon három mellékgyűjtővel bír ú. m. a Béke- utcai, a Madarász-utcai és a lipótvárosi körvasút melletti; utóbbi úgy van méretezve, hogy azon Újpest szennyvizei is levezethetők legyenek. A déli oldalon egy mellékgyűjtőt terveztek a Béke-utcában, amely a Hungária- körúti főgyűjtő tehermentesítésére is alkalmas lesz. Ennek a mellékgyűjtőnek betorkolásánál az angyalföldi főgyűjtőbe vészkiömlőt terveztek, amely a hálózatot az év legnagyobb részében a Rákospatak felé tehermentesítheti. A tervezetben felvett második főgyűjtőnek: a Hungária-körúti főgyűjtőnek 1200 Ha. nagyságú vízgyűjtő területe a Rákosvölgyi főgyűjtő területétől délre a Zápolya-, Bulcsú-, Szabolcs-utcák, Aréna-, István-, Stefánia- és Kerepesi-utakig terjed. A Béga-utcánál az Angyalföldi főgyűjtőbe torkoló főgyűjtőnek hossza 5790 m., szelvényei: 1.60 m., 2.10 m., 2.30. m., 2.40. m., 2.60 m. és 3.60 m., esése pedig 0.8 °/oo és 2.3 °/00 között váltakozik. Mellékgyűjtői az Egressy-úti, Thököly-úti, Erzsébet királyné-úti és Aréna-úti gyűjtők. A Rákospatak torkolata alatti szivattyútelep, amely a rákosvölgyi- és Hungária-úti főgyűjtők szenny- és csapadékvizeinek magas Dunavízállás- nái a Dunába szállítására szolgál, megfelelő gépi- és tisztító berendezéssel lesz ellátva. A gépi berendezés végső fokon 26 másodperc köbméter vízmennyiség átemelésére lesz hivatva. A telepre érkező maximális szennyvízmennyiség a bekapcsolt terület teljes beépítése esetén (pro Ha. 300, illetve 200 lakost számítva) 2360 mpl. lesz. E mennyiség kiszámításánál az érdekelt szomszédos községek mai lakosságának kétszerese van figyelembe véve. A csapadékvizek 4.30 m. szelvényű csatornán — 1.0 Duna- szempont alatti magasságban torkolnak a Dunába, a szennyvizek részére, melyek egyelőre ideiglenesen szintén itt torkolnának a Dunába, külön nyomócső épülne, amely a partéltől 60 m. távolságban mintegy — 3.00 mélységben a meder fenekén végződne, úgy a szenny- mint a csapadékvizeket az év legnagyobb részében majd átemeléssel kell a Dunába szállítani. Hogy az épülő hálózatot a végleges szivattyútelep üzembe helyezése előtt használatba lehessen venni, a telepen rövid átmeneti időre ideigle-