Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
25 körülírt esetekben, az Építésügyi Szabályzat 38. §-ában megállapított eljárást, ugyancsak időlegesen, felfüggesztettük. A 134. §. esetében: A III. és IV. övezetben két szomszédos telken, a közös határvonalon egymáshoz illesztve tervezett lakóház építésének engedélyezésénél a 38. szerinti eljárás mellőzhető oly feltételek mellett, hogy takaratlan határ- és tűzfalak nem keletkezhetnek, az épületeknek a magasságban és külsőben egyöntetű kiképzéssel és egységes jelleggel kell birniok, ez az állapot így is tartandó fenn és az egyidejű megépítés és fennállás, valamint a fenti kikötések biztosítása mindkét telekre telekkönyviig feljegyzendő. A 190. §. esetében: A 38. §. szerinti eljárás mellőzhető az esetben, ha a megmaradó udvar méretei megfelelnek az Építésügyi Szabályzatban előírt méreteknek, azonban az esetben is az udvarbefödés csak az Építésügyi Szabályzat 190. §-. ában meghatározott célokra történhetik. További könnyítésekül kimondottuk: Pince nélküli épületekben az I. és II. övezetben is létesíthetők földszinti lakások; ily esetben a padló alatt szigetelő réteget kell alkalmazni s a padlónak a környező talaj szintje fölött legalább 30 cm. magasságban kell feküdnie. Az V—Vili. övezetben földszintes házak 2.80 m. legnagyobb ürma- gasság és 5.00 m. legnagyobb ürmélység mellett vályogtéglából, vagy vertfalból is készíthetők. A vályogból vagy csömöszölt agyagból készült fő- és kerítőfalaknak legalább 45 cm vastagsággal kell birniok s az alapfalakat szilárd anyagból olykép keh készíteni, hogy legalább 50 cm magassággal emelkedjenek a végleges utcai gyalogjáró, illetőleg a környező talaj szintje fölé. A lakó- helyiségek padlóval látandók el, amely alatt szigetelő réteget kell alkalmazni. A kéményeket szilárd anyagból kell falazni. Az építkezések minél gazdaságosabb kivitelének és kihasználásának lehetőségét szolgálja az az ideiglenes, szintén az 1930. december 31-ig terjedő időben történő építkezésekre szóló rendelkezésünk, amellyel megengedtük, hogy emeletráépítéseknél és olyan új épületeknél, amelyek legfeljebb annyi emeletsorral épülnek, mint amennyi az építésügyi szabályzat 171. §-ában megengedett épületmagasság (9.50, 12.50, 15.50, 19.50 és 23.50 m.) és a 168. §-ban megengedett 3.20 m. belső ürmagasság alkalmazása mellett kiadódik, az épületek padlástere kihasználható lakás, műterem, iroda stb. céljára, az építési könnyítések tárgyában kibocsátott 1093/1921. kmt. sz. szabályzatunk III. pontjainak 1—4. alpontjaiban megállapított módozatok mellett. Ugyanezt a célt szolgálják az alábbi könnyítő rendelkezéseink: A) Az Építésügyi Szabályzattal szemben: 1. Olyan legalább 300 négyszögöles telken, amely nem fekszik csatornával, vízvezetékkel, világítással és burkolattal ellátott útvonalon — vagy az Építésügyi Szabályzat 5. §. e. pontjában megjelölt módon lehet építkezni, vagy az ilyen telken oly végleges jellegű épület is építhető, amely két, egyenkint egy konyhából, két szobából és a hozzátartozó mellékhelyiségekből álló lakást tartalmaz. 2. Amennyiben az építkezés tulajdonjogi korlátozáshoz van kötve, az építési engedély kiadható, ha a telektulajdonos a telekkönyvi bejegyzésre 4
