Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
I. Városrendezés - városszabályozás
19 lanokra, amelyek már az ő tulajdonai (65.000 □ öl) és kiterjed azokra az ingatlanokra is, amelyeket a park területén ezután fog megszerezni. Schmidt Miksa a közte és Budapest székesfőváros közönsége között kötendő ezt az ajándékozási szerződést 1927 szeptember 5-iki kelettel részéről aláírva, ki is állította és azzal a kéréssel adta kezünkhöz, hogy azt további eljárás végett juttassuk el Budapest székesfőváros hatóságához. Az adomány a székesfőváros polgárságának érdekét hivatott szolgálni, az ügyben a döntés a székesfőváros közönségét illeti, neki kívánják juttatni a nagy adományt. A szabályozási tervet és az ajándékozási szerződést a székesfőváros közönségének megküldöttük. Törekvésünk volt és abban a meggyőződésben cselekedtünk, hogy a köz javát, szeretett székesfővárosunknak és egész közönségének érdekeit szolgáltuk Schmidt Miksa ajánlatának felkarolásával és a kérdés véglegesítésének előkészítésével. Az ajánlat elfogadása nem csupán városrendezési, hanem idegenforgalmi és turisztikai szempontból is fontos. Hatósági jogkörünkben abban a tudatban, hogy az ajándékozási szerződés jogérvényesen megköttetik, egyidejűén a parkot a fentemlített terjedelemben és körülhatárolással az általános szabályozási tervbe felvettük oly hozzáadással, hogy ez a szabályozásmódosítás a szerződés perfek- tuálásával végleg megállapítottnak lesz tekintendő, addig pedig az ott esetleg tervezendő építkezések iránt netán előterjesztendő kérelmek felett az érdemi határozatot az Építésügyi Szabályzat 3. §-a alapján függőbe kell tartani. A fővárosra érvényes Építésügyi Szabályzat XVI. fejezete részletesen rendelkezik aziránt, hogy Budapesten a gyárak és gyárjellegű iparüzletek milyen övezetben települhetnek meg és hogy a gyári építkezéseknél milyen különleges feltételeket kell teljesíteni. Kimondja továbbá a Szabályzat 414. §-a, hogy az ipartörvény (1884:XVII. t. c.) 25. §-a értelmében telepengedélyhez kötött ipar céljára tervezett építkezés a jogerős telepengedély igazolása előtt nem engedélyezhető, másrészt, hogy az építési engedély a telepengedély birtokában is megtagadható. Az ipartörvény 27. §-a pedig a telepengedély megadásának egyik feltételéül szabja meg, hogy a létesítendő telep a városrendezési szempontok követelményeit kielégítse. A telepengedélyezési eljárásoknál tehát kellő figyelemmel kell lenni a városrendezés érdekeire és az ezeket szolgáló Építésügyi Szabályzat rendelkezéseire, valamint minden más, idevonatkozó jogszabályra. A múltban azonban mindgyakrabban kellett tapasztalnunk, hogy a telepengedélyek megadása — bár az eljáráson a kerületi mérnök is részt vesz és azon a székesfővárosi tanács városépítési ügyosztálya is képviselteti magát — a városrendezési, esztétikai és a közegészségügyi érdekek sérelmével történik. így adattak telepengedélyek olyan telkekre, melyeken az Építésügyi Szabályzat értelmében az illető ipartelepek nem engedélyezhetek s ezért a telep üzembehelyezésénél nélkülözhetetlen építményekre kért építési engedélyt az építési hatóság kénytelen volt jogerősen megtagadni. Kiadtak telepengedélyt olyan esetben is, amidőn az illető telken gya3* A városrendezési ér dekek védelme a telep engedélyezési eljárá soknál.
