Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
Bevezetés
6 csatornával ellátott részein (az I. és II. kerületben) a telkek területi méretét lényegesen leszállítottuk, lehetővé téve ezzel a kisebb tőkével rendelkezők részére is a családi otthon megteremtését. A szép városkép megóvása érdekében nagy gondosságot fejtettünk ki. E célt szolgálja az Építésügyi Szabályzatnak a reklámtáblák engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseinek lényeges módosítása, a Kossuth Lajos-tér beépítésére vonatkozó rendelkezése, valamint a Vár területének beépítésére vonatkozó szabályzat-tervezet. Iparkodtunk következetes intézkedéseinkkel továbbá különösen az Andrássy-ut és a Dunapart látképét megóvni. A városképet rontó és közlekedés-biztonsági szempontból is kifogásolt különböző elárusító-bódéknak a város belterületén való további elszaporodását is iparkodtunk megakadályozni. Ez az építési hatóság engedélyezési körébe tartozó építményeknél lehetővé is vált; a vásárrendészet körébe tartozó bódékra vonatkozóan azonban, amelyeknek engedélyezése az elöljáróságok hatáskörébe tartozik, a fővárosias jellegnek megfelelő állapot megvalósíthatása érdekében még nehéz küzdelmet kell lefolytatni. E részben a rendezés legelsőbben a Krisztina-városban lesz lehetséges, mert e helyütt a főváros a vásártér és a vásárcsarnok céljára nagy területet kezdeményezésünkre már megszerzett, s rövidesen meg fog szűnni a Krisztina-térnek vallási szempontból kifogásolt és közlekedés biztonsági szempontból is hátrányos vásártéri célra való elfoglalása. Törekvésünk volt a köztudatba átvinni, hogy a városrendezéssel felmerülő anyagi terhek egy része arányos megosztással az érdekelt telkek tulajdonosait is illeti. A városrendezési, szabályozási és nagyobb telekrendezési műveleteknek ugyanis értékemelő kihatásuk van az azokban szereplő sőt a körülöttük fekvő telkekre is. 11 Egy építési telek, ha az utca szélesbbíttetik, értékében emelkedik, mert a telek építési kihasználhatósága nagyobb lesz több emeletes ház építése révén. Egy gazdasági mívelés alatt álló területnél, amelyből nyitandó utakra homlokzattal, több részre osztással, szabályszerű építési telkeket alakítanak, az értékemelkedés a területnek gazdasági mívelés alatti idejében való értékéhez viszonyítva, többszörös. A szabályozás végrehajtása tehát ép úgy érdeke a közületnek, mint érdeke a magántulajdonnak; indokolt ezért, ihogy úgy a teher, mint az előálló előny is a szabályozást végrehajtó hatóság és az érdekelt telektulajdonos között arányosan megoszoljék. Ha e természetszerű elv nem érvényesíttetik, úgy az az igazságtalanság áll elő, hogy a szabályozási munka végrehajtásának egész terhét a közület viselné, a szabályozási munka végrehajtásának egész előnyét (értékemelkedés) pedig egyedül, jogosulatlan gazdagodással — a közpénztár kárára — csak a magántulajdon élvezné. Az elvnek a gyakorlatban való érvényesítését, ha esetenkint volt is nehézség, a polgárság általában megértéssel fogadta. Gróf Bethlen István miniszterelnök úrnak a székesfőváros fejlesztése iránti erős érzéke és bölcs megértése lehetővé tette, hogy a Szent- Margitsziget területi kifejlesztését és a partvédelmi munkákat teljesen
