Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)

XI. Különféle ügyek

98 A kultuszminiszter úr bölcs előrelátással a jövő fejlődés lehetősé­gére, a Nádorkert területének felajánlásával megindult tárgyalások alkal­mából azt a kívánságát fejezte ki, hogy növénykerti célra a Nádorkertből ne csupán 36.000 négyszögölnyi rész, hanem az egész Nádorkert területe engedtessék át, mert csak ily nagyságú területen valósítható meg a tudo­mányos és tanulmányi igényeket kielégítő növénykert. A kérdés további tárgyalása folyamán a kultuszminiszter úr vissza­tért az 1922. évi álláspontra. A régi álláspontra való visszatérésre az indította, hogy nagyivelésü kulturprogrammja megvalósítása érdekében mellőzhetetlennek tartja, hogy a műegyetem kibővítésén felül — amelyre a szükséges terület már rendelkezésre áll — az összes egyetemi (orvosi­elméleti, természettudományi, közgazdasági stb.) intézetek egységes elhe­lyezésére az u. n. lágymányosi feltöltetlen területnek rendelkezésére bocsá­tását. A terület ingyenes átengedését a tulajdonos Fővárosi pénzalaptól, a terület feltöltését pedig a székesfőváros közönségétől kívánja. A kérdéses területnek az ipar- és kereskedelem érdekében állandó kiállítás céljára való igénybevételéhez a székesfőváros továbbra is ragasz­kodván, az ügyben egy lényeges fordulatot jelent a belügyminisztérium­ban 1927. szeptember hó 27-én tartott szőkébb értekezlet, amelyen a kö­vetkező elvi megállapodások jöttek létre: 1. A székesfőváros vállalja a Lágymányos víz alatt álló részének leg­feljebb az 1937. év végéig leendő, építkezésre kész feltöltését, amely célra már az 1928. évben legalább 800.000 pengőt fordít és a feltöltést a terü­let északi részén kezdi; 2. a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelése alatt levő Fővárosi pénz­alap tulajdonában álló területből a 17/XXV/l. t. t. sz. rendezési tervnek megfelelően, a tervezett kiállítási terület tengelyvonalában 150—180 m. területsáv (mintegy 17.000 négyszögöl kiterjedéssel) — amely a beljebb fekvő állandó kiállítási területnek a Dunához való kijáratául alkalmas — az állandó kiállítási terület javára telekkónyveztessék, még pedig az aláboi korlátozások feljegyzésével: a) a területen állandó vagy ideiglenes épület, vagy bármiféle létesít­mény — a kerítést is beleértve — csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és a székesfőváros tanácsa közti közös megegyezéssel van meg­engedve ; b) a területet a székesfőváros köteles parkszerűen kialakítani, illetően parkszerűen fenntartani és e parkozásnak az ahhoz jobbról és balról csat­lakozó országos növénykert stílusához kell alkalmazkodnia, hogy annak kertészeti képe meg ne szakíttassék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr e megállapodások közlésével 1927. évi október hó 8-án kelt 74.164/1927—IV. számú leiratával felkérte egyrészt a székesfőváros közönségét, másrészt a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, a megállapodásokhoz való hozzájárulásra és ilyen értelmű hatá­rozatok hozatalára. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága az 1928. évi költ­ségvetése keretében foglalkozott e kéréssel. A költségvetésben a kívánt célra való felvételre a székesfőváros tanácsa csupán 400.000 pengőt tudott javaslatba hozni. A törvényhatósági bizottság azonban ezúttal e kisebb tételt sem találta a költségvetésbe felvehetőnek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1928. évi munkaprogrammjába

Next

/
Oldalképek
Tartalom