Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa multja és jövő feladatai
— 45 — tünkben a városszabályozás terén is érvényesülniük kell. — Vannak olyan szabályozási terveink — igy többek között a székesfőváros által kezdeményezett kelenföldi szabályozás —, melynek végrehajtása békés fejlődést és jelentékeny pénzbeli fedezetet feltételez. Nagyon is kérdéses, vajjor? ez a szabályozási terv végrehajtható-e és nem kell-e az említett városrész jövő fejlődésének alapjait más, szerényebb mértékű és igényű terv megalkotásában keresni ? Tudvalevő, hogy a szabályozásból a magánérdtkeltség nagy anyagi előnyökhöz jut, amennyiben ingatlanaik értéke éppen a szabályozás révén jelentékenyen emelkedik. Teljesen megokolt tehát, hogy a magánosok a szabályozás végrehajtásával a közpénztárra háruló igen jelentékeny terhek viselésébe az eddigi kereteken túlmenően bevonassanak. E kérdésnek miként való megoldása, — ami előbb-utóbb a vidéki városok rendezésénél is konkrétebb alakot fog ölteni —, régebb idő óta foglalkoztatja a székesfőváros hatóságát, valamint foglalkozunk e kérdéssel a magunk részéről is. A városrendezéssel felmerülő anyagi terhek megosztásának kérdésében a tárgyalások tovább fejlesztése és a kérdésnek a szükséghez képest esetleg törvényhozási intézkedés céljából való előkészítése szintén egyike azoknak a feladatoknak, amelyekkel intézményünknek foglalkoznia kell. Az építkezések terén beállott stagnálás nem tarthat sokáig ; be kell következnie annak az uj időszaknak, amikor a székesfővárosnak még fejlődésre váró nagy területein ismét kezdetét veszi az építkezés munkája. Ezzel kapcsolatban ismét előtérbe lép a városrendezés különféle problémája, igy többek között a gyári és ipartelepek uj elhelyezésének kérdése is, ami viszont szoros kapcsolatban van a munkásság lakásigényeinek a kielégítésével. Az ipartelepeknek a főváros környékére való kihelyezése és e körzetben a munkásság részére megfelelő lakások építése egyike a legjelentősebb feladatoknak, amelyeket a közel jövőben meg kell oldani. Mindinkább érezhető továbbá annak a szüksége, hogy Budapest környéke közlekedésiig közvetlen kapcsolatba jusson a fővárossal. Felette kívánatos ennek a megoldása azért is, mert a környék a maga sürü lakosságával — amelynek nagy része amúgy is a fővárosban van foglalkoztatva — előbb-utóbb közigazgatásilag is a nagy Budapest alkotó részévé válik, amit egyébiránt az egézségügyi, közbiztonsági és a városrendezési érdekek is indokolttá tesznek. Országos jelentőségű feladatok ezek, melyeknek teljesítésében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa működése a közérdek hátránya nélkül nem mellőzhető. Rámutatunk a pályaudvarok végleges elhelyezésére, amely kérdés annyira közelről érinti a főváros fejlődési és közlekedési érdekeit, hogy ennek megoldása a részünkre törvényben kijelölt hatáskörnek egyik fontos részét alkotja. . Mindezek az ügyek egymagukban véve is évtizedekre kiható munkásságot igényelnek. Napirenden van az építési szabályok revíziója, amit az élet és a változott viszonyok, különösen pedig a lakásínség enyhítése tesznek szükségessé. Az építkezéseknek rendszeres és gazdaságos, — közegészségi, tüzrendészeti és biztonsági szempontból is helyes végrehajtásához országos érdekek fűződnek, amelyeknek minél hatályosabb gondozása ma már szükségessé teszi az építkezési ügynek az egész országra kiterjedő törvénnyel való szabályozását. Az erre vonatkozó javaslat kidolgozását, a fővárost érdeklőén, a törvényhozás a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladatává tette. A fővárosi építkezésekre több mint 50 év óta az általunk alkotott szabályok és utasítások az irányadók. Úgy véljük tehát, a köz érdekében áll, hogy az építkezési törvényjavaslat kidolgozásának alapvető munkáját is az a szakhatóság végezze el, amely a közigazgatásnak ezen a terén egy félszázadon át nemcsak a fellebbviteli hatáskört töltötte be és ellátta a felügyeletet, hanem' a szabályalkotás jogát is gyakorolta. Külön kell foglalkoznunk az 1870: X. t. c.-kel reánk ruházott hatáskörök kérdésével.
