Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa multja és jövő feladatai
43 épületek, ipartelepek, munkástelepek, közterek, parkok, mulatóhelyek stb. elhelyezése, ugyanarra a hatóságra bizassék, amelynek feladatkörébe tartozik a fővonalak nyitása. Abból a célból, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a reáruházott országos feladatokat elláthassa, a törvényhozás a sorsolási kölcsönből foganatosított kisajátítások és szabályozások révén nyerendő telkek eladási árából egy külön „Fővárosi Pénzalapot“ létesített, melynek kezelésével a Fővárosi Közmunkák Tanácsát bízta meg. Ennek az alapnak a növelésére kötötte le a sorsolási államkölcsön évi járadékainak törlesztése után fenmaradó tiszta jövedelmet, az immár le is telt 50 évi törlesztés után pedig annak egész jövedelmét. Ennek az alapnak városi jövedelem- forrásaként a törvény kijelölte a közmunkaváltságot, amely 1890. óta az egyenes állami adó után l1/2°/o"ban van megállapítva, továbbá a magánháztelkekhez szabályozás folytán csatolandó területek eladási árát. Az országos feladatokkal kapcsolatban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városi munkaköreként állapítja meg a törvény a közmunkákra vonatkozó minden fővárosi határozat, terv és költségvetés elbírálását, igy minden dunaparíi építkezés, az útburkolás, a csatornázás, a vizvezetés, a közúti vasutak ügyére, az út- és hídépítésre, a közterületek igénybevételére vonatkozó városi határozatok, tervek és költségvetések megbirálását. Az építési ügyek szabályozása szintén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörébe van utalva, aminthogy az ő ügykörébe tartozik általában minden építési és épitésrendőri ügyben a másodfokú hatósági teendő és a felügyelet ellátása. Midőn a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870. évi junius hó 23-án, néhai Andrássy Gyula gróf miniszterelnök elnöklete elatt tartott első ülésén megalakult, munkálkodásának alapvető irányát abban jelölte meg, „hogy az ország fővárosa •— Budapest, — mely folyton szaporodó népességnek örvend, mely az ipar és kereskedelem terén naponkint uj vívmányokat mutat fel és az egész nemzet értelmi és szellemi életének máris középpontja volt, valóban nagy várossá fejlődjék, oly várossá, melyben a kézmives, iparos, kereskedő épugy, mint a four és tőkepénzes, — amaz a biztosított munka és kereset, emez a nyújtandó fény és külcsin folytán — letelepedni ingert érezzenek, — oly várossá, mely a már akkor 15 millió lakost számláló magyar állam tekintélyéhez méltó helyet foglaljon el a müveit nyugat fővárosai sorában.“ Égető szükség volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa működésének megindítására. Buda és Pest egészen vidéki város jellegét mutatták. Utaik rendezetlenek, a közlekedés közveszélyes volt, a vízellátás és csatornázás terén egészségellenes állapotok. A külső városrészekben pl. a feltöltésekre szemetet is felhasználhattak. Ezeknek az állapotoknak volt betudható a halálozások arányának más európai fővárosokhoz viszonyított feltűnően kedvezőtlen alakulása. Visszapillantást vetve az 50 év előtti Budapestre és .összehasonlítva azt a mai székes- fővárossal, örömmel és büszkeséggel állapíthatja meg mindenki az óriási fejlődést, a haladást minden téren. Budapest ez alatt a félszázad alatt szabályozásában, rendezésében, építészeti fejlődésében, forgalmában, iparában, kereskedelmében, kultúrájában, közegészségügyi téren stb. a haladásnak olyan magas fokát érte el, amely őt a világvárosok sorába emelte. Tárgyilagosan keresve az igazságot, nem vitatható, hogy ehhez az aránylag gyors haladáshoz az alapot és az irányt az 1870 : X. t. c., s a nyomában érvényesült intézkedések adták meg, melyekkel a fejlődés csaknem minden egyéb jelentősebb mozzanata közelebbi, vagy távolabbi összefüggésben van. Ezek az intézkedések vezettek a Lánchíd megváltására, a Margithid és a dunai rakpartok építésére. Hogy csak felsorolással rátérjünk azokra a további fontosabb alkotásokra, melyeket intézményünk működése hozott létre, elsősorban említjük meg a belső-körutnak, azaz a Váci-, Károly-, Muzeum és Vámház-körutnak boulevardszerü kiépítését. Ezen a vonalon, mely a kiépítéssel Budapest első boulevardszerü utjává lett, 1870 ben még a védgát vonult végig. Megtervezvén az Andrássy-utat, miután a szükséges területeket kisajátítottuk, az útvonalat kiépítettük. Ez az ut tagozásával, gyönyörű palota-soraival fővárosunk egyik dísze.
