Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szent-Margitsziget
32 A nagy fürdőépület — Ybl mester e szép alkotása — szintén rászorult az alapos restaurálásra, mert azt úgy külsejében, mint belsejében, valamint berendezéseiben és felszereléseiben olyannak találtuk, amely állapotban nem elégíthette ki a balneológia korszerű követelményeit. E fürdőépületen lényeges átalakításokat végeztünk, azt teljesen uj belső berendezéssel és felszereléssel láttuk el, egyúttal pedig az épületet — hogy a fürdő egész éven át üzemben legyen tartható — központi melegvízfűtéssel is felszereltük. Mindezek a nélkülözhetetlen, sürgős természetű munkálatok, illetőleg beruházások, amelyek jelentékeny költséget igényeltek, csak mintegy bevezetői voltak annak a nagyszabású műveletnek, mely a Margitsziget területének a Duna szabályozási vonala szerint való nagyobbitá- sára vonatkozik. A sziget területének a szabályozási vonal szerint, meder-feltöltéssel és a párhuzamművek kiépítésével való végleges megalakítása és az ekként nyerendő mintegy 65 kát. hold többletterület rendezése fogják tulajdonképpen megadni az alapját és a lehetőségét annak, hogy a jövő fejlesztés tervei tényleg is megvalósulhassanak. Műszakilag előkészítvén a Margitsziget feltöltésének műveletét, foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy e művelethez miképpen találjuk meg a pénzügyi fedezetet. Az 1911-ben készült költségelőirányzat szerint a sziget feltöltésével és a párhuzammü kiépítésével felmerülő költségeket 3,500.000 koronával vettük számításba. E költségekre azonban fedezetet kimutatni nem tudunk, mert hiszen a Fővárosi Pénzalapot, melynek az 1870: X. t. c. amúgy is külön rendeltetést jelöli ki, a már végrehajtott és fentebb felsorolt elkerülhetetlen munkák költségeivel, továbbá a tetemes fenntartási költségekkel, másrészt a vételár fejében fizetendő járadékkal már is túlterheltük. Kifejtve tehát egyfelől a Margitsziget fejlesztésének feltétlen szükségét, másfelől pedig rámutatva a szükséges költségek fedezetének hiányára, előterjesztést tettünk az akkori miniszterelnökhöz, kérve 4 millió korona kamatmentes állami előleg engedélyezését. Ugyanekkor megismertettük a kormányelnök úrral azt a tervezetünket is, mely szerint az a törekvésünk, hogy a szigetet, fejlesztési lehetősége előfeltételeinek megteremtésével, gazdasági vállalkozásra alkalmas állapotba hozva, a felvirágoztatásához szükséges további beruházásokat — főleg az idegen forgalom megfelelő szervezése és érdeklődésének állandó növelése érdekében — szakavatott külföldi érdekcsoport végezze, amely vállalkozásban természetszerűen a hazai tőke is elhelyezést találhat. Az 1911. évben tett erre az előterjesztésünkre az akkori kormányelnök a következő évben válaszolt, amikor a sziget bérbeadásának a gondolata a kormány kebelében már formát öltött. Válaszában a kormányelnök arról értesített bennünket, hogy arra az esetre, ha a Margitsziget bérbeadása iránt, az ö jóváhagyása mellett, szerződést kötünk valamely oly erős konzorciummal, amely úgy egyéni, mint anyagi garanciát nyújt arra, hogy a Margitszigetet a kívánatos módon fellendíti, ebben az esetben a kormány hajlandó a kért 4 millió korona kamatmentes állami előleget részünkre engedélyezni. A kormánynak ez az állásfoglalása sürgőssé tette a sziget bérbeadása iránti tárgyalásokat, melyek azután arra az eredményre vezettek, hogy az érdekcsoportok tömörülve a Szent-Margit- sziget Gyógyfürdő Részvénytársaság“ cég alatt, e céggel a Margitszigetre nézve a bérleti szerződés 1913. január 1-től számított 60 évi időtartamra, a kormány jóváhagyásával, létrejött. Biztosítva lévén ilykép a sziget bérbeadása, miután a fürdőépület már említett helyreállítási és uj berendezési munkáit befejeztük, hozzáláttunk a szigethez csatolandó mederterület feltöltése és uj partmüvei nagyszabású munkálatainak kiviteléhez. Meg kell említenünk, hogy a feltöltési munkák teljesítésére, különösen az akkori minis- terelnöknek a költségek fedezetére nézve tett fentebbi nyilatkozata alapján, a bérleti szerződésben kötelezettséget is vállaltunk oly módon, hogy a csatolandó rerületet lehetőleg 1915. év végéig a tervezett módon feltöltetjük és a parti rézsüt burkolattal ellátjuk. Viszont a bérlőtársaság szerződésileg arra kötelezte magát, hogy a feltöltendő területet a feltöltés befejezése után a saját költségén parkoztatja, az e célra szükséges termőföldet saját költségén beszerzi és a szükség szerint elhelyezi. A feltöltési munhákra szerződött vállalatunk e műveletet 1913. március havában indította meg s a munkálatok szakadatlanul folytak egészen 1914. julius hó végéig. A háború kitörése ettől az időponttól kezdve, — a munka folytatását, — eltekintve az időszakonkint végzett kisebb munkáktól, — megakadályozta. A művelet ujabbi folytatását csak 1920-ban kezdhettük meg, amikor is sikerü't részben az állami szükségmunkákra felvett hitelből, részben pedig a pénzügyminiszter ur kü'ön utalványozása alapján összesen 3,150.000 koronát a feltöltési munkák folytatására biztosítanunk. A munkálatokat csak a rendelkezésre állott e kisebb hitelösszeg szűk keretében folytathattuk; ily módon az 1920. évben a Margitsziget északi csúcsán és a felső hajóállomás körüli parton a nagy kiterjedésű mélyedéseket sikerült a Dunából kotort kaviccsal betölteni.
