Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
30 Az épitésrendőri pénzbírságok felemelése. Az 1921: XXVIII. t. c. a pénzbüntetések kezdő és végső határát ideiglenesen a tiz szeresre emelte fel. E törvény 4. §-ának 3.-ik bekezdése szerint a tízszeresre van felemelve egyebek közt a közigazgatási eljárás folyamán büntetésként, vagy rendbüntelésül kiszabható pénzbüntetésnek vagy pénzbírságnak a legkisebb és legmagasabb összege is. E rendelkezés alá esik az Ép. ü. Szab. alapján lefolytatandó épitésrendcri eljárás, valamint a bírságolás is, miből folyóan az Ép. ü. Szab. 538. §-ában megállapított pénzbírság 10—20CO koronás határa ideiglenesen szirtén a tízszeresére, vagyis 100—20 000 koronára van felemelve. Hasonlóképpen az 540. §-ban az alaptalan fellebbvitel esetére megállapított 1000 korona pénzbírság is 10.000 koronára emelkedett. Eszerint az épitésrendőri eljárásban is a felemelt összegű bírságok lesznek alkalmazandók és ezzel az eddiginél hatékonyabb, tetemesen érzékenyebb megtorló eszköz áll ezentúl a hatóság rendelkezésére, az épitésrendészet terén a törvényes rend, illetőleg a szabályszerű állapot biztosítása céljából. Felhívtuk a kér. elöljáróságokat, hogy az épitésrendőri szabályellenességek tárgyalása során a körülmények tüzetes kiderítésével és megállapításával a cselekmény vagy a mulasztás súlyának, nemkülönben a gondatlanság vagy a szándékosság fokának gondos mérlegelésével szabja meg a megtorlás mértékét. Az épitésrendészet terén az életbiztonság érdekeinek súlyosabb esetekben való megóvásáról egyébiránt büntetőtörvénykönyvünk is rendelkezik. Nevezetesen az 1879: XL. t. c. 117. §-a kimondja, hogy aki roskadó épületét a hatóság meghagyására s az általa megszabott időben le nem bontja, vagy a hatóság meghagyásához képest ki nem javíttatja és addig is az életbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket meg nem teszi, — egy hónapig terjedhető elzárással és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
