Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
26 Földszintes és egyemeletes családi- vagy munkásházat egy téglányi vastag, vakolt téglafallal is szabad építeni, valamint ezzel egyenértékű más fallal is. Az ilyen házakban a lépcsőt puhafából is szabad bizonyos feltétellel készíteni. Könnyítése az építkezésnek az a rendelkezésünk is, hogy a most említett épületeknél, ha a padlásürben lakás nem létesül, a födémet nem kell a födéltől elkülöníteni. Kimondottuk továbbá azt, hogy amennyiben az építési hatóságnak engedélyezés céljából bemutatott építési tervek megfelelnek a biztonság, közegészség és a szépészet követelményeinek, azokat a hatóság az Építésügyi Szabályzatban foglalt megkötésekre való tekintet nélkül fogjuk elbírálni. Az építőanyagokkal való takarékosság szempontjából lényeges könnyítéseket tettünk úgy a tervek bírálatának alapjául szolgáló esetleges terhelések megállapításainál, valamint az egyes szerkezezeti alkatrészekben megengedhető igénybevételek adatainál is. E téren a leglényegesebb változtatásokat a téglafalazatok igénybevételénél tettük. E tekintetben irányadó elvül az szolgált, hogy az előirt téglafajták meghatározásánál a főváros területén alkalmazni szokott téglanemekhez alkalmazkodjunk, s e téglanemek tényleges szilárdságának megfelelően írjuk elő a három karcsusági cső portba osztott téglafalakban megengedhető igénybevételeket, oly módon, hogy a különböző karcsu- ságú és különböző anyagú téglafalazatokban a biztonsági fok a lehetőségig egyenlő nagy legyen. A téglafalazatokban megengedhető igénybevételek meghatározásával kapcsolatban a téglaszilárdság meghatározásának régóta vajúdó ügyét is dűlőre vittük. Lényeges változtatásokat tettünk a kő és betonfalazatokban megengedhető igénybevételek meghatározásánál, valamint a fa-, vas- és vasbeton szerkezetek igénybevételeinél is oly mértékben, hogy a kellő biztonság megóvása mellett az építőanyagokkal minél jobban takarékoskodni lehessen. Ezek a könnyítések bizonyára kedvező hatással lesznek a fővárosi építkezésekre, de megemlítjük, hogy a jelzett intézkedéseinken túl, a lakásépítés előmozdítása érdekében előterjesztést tettünk a kormányhoz, amelyben tüzetesen foglalkoztunk az országos baj enyhítésének lehetőségeivel, rámutatva azokra a további kedvezményekre, amelyek megadása alkalmas módnak látszik a tőkének az építkezésekbe való tényleges bevonására. Javaslatainkat a kormány és a nemzetgyűlés nagyrészt honorálta és érvényesítette a lakásépítés előmozdításáról alkotott 1921 : LI. t. cikkben. Ez a törvény az abban meghatározott új építkezésekre engedélyezett rendkívüli adó- mentesség tekintetében a Fővárosi Közmunkák Tanácsát ruházta fel azzal, a hatósági teendővel, hogy esetről esetre szakszerűen megvizsgálja és megállapítsa, vájjon a rendkívüli adókedvezmény törvényszerű feltételeinek az építtetők eleget tettek-e és ez alapon az adókedvezményre jogosultak-e ? Átmeneti rendelkezések az épületek lebontásáról A hosszantartó háború ideje alatt a háztulajdonosok házaik jókarbantartását általában elhanyagolták, abban a reményben élve, hogy a drágaság rövidesen meg fog szűnni és ekkor házaik helyreállítási munkáit olcsóbban fogják tudni elvégeztetni. E stagnálás következtében különösen a régi földszintes és egyemeletes házak olyan rossz állapotba jutottak, hogy ma már a fenntartás és a biztonság érdekében szükséges helyreállítások olyan nagy befektetést kívánnak, amely az ingatlan jövedelmezőségével egyáltalán nincs arányban: egyes esetekben a jókarba helyezés oly nagy mértékben jelentkezik, hogy az már a helyreállítás keretét túlhaladó újjáépítést jelent, amire amire azonban a ház jövednlme egyáltalában nem elégséges. Az érdekelt háztulajdonosok a nagyobbmérvü helyreállítási költségektől mentesülni iparkodnak, mert az ilykép befektetett tőkéjük amortizálása a mostani viszonyok között kizártnak mondható. Áll ez különösen azokban az esetekben, amikor a telek az építkezéssel gazdaságosan nincs kihasználva, igy ha a régi épület a szabályozás által nagy mértékben érintett telken áll, vagy ha az ilyen kisebb épület forgalmas útvonal mentén van és ezért a meglévő épület csak ideiglenes beépítésnek minősül. A helyreállítás nagy költségeitől a háztulajdonosok olyképpen kivárnak szabadulni, hegy a kér. elöljáróságtól kérik házaik lebontásának a megengedését. Az elöljáróságok a bontási engedélyt már több Ízben meg is adták, de a háztulajdonosok az enegedéllyel jogszerűen élni nem tudtak, aminthogy ez nem is volt lehetséges, mert a lakóknak más lakásokban való elhelyezése iránt még az uj építkezés esetén sem állott módjukban gondoskodni. A tulajdonosok ilyen helyzet beálltával már több ízben azt a szabályellenes és kíméletlen megoldást kísérelték meg, hogy az épület tetőzetét a lakók feje fölött kezdték elbontani, számítván arra, hogy ezzel az erőszakos fellépésükkel kényszeríthetik lakóikat a kiköltözésre. A bontási engedélyeknek a kiadása a korábban érvényben volt lakásrendelet intézkedései mellett egészen illuzórius volt, annyival is inkább, mert az ép. ü. szab. 54. § ában felsorolt s a bontásra nézve szem előtt
