Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - XII. Vegyesek
131 A mészhomoktéglára pedig a gyár azt a kérelmet terjesztette elő, hogy e tégláknál az építési hatóság ugyanazt az igénybevételt engedje meg, mely az égetett agyag falitéglára van megállapítva. Figyelemmel arra, hogy a szóban levő pillértégla a fent említett töiési határértékkel csak valamivel nagyobb szilárdságú a 150 kgcm2 törési határértékü mészhomoktéglánál s e szilárdsági fokához képest nyomó igénybevehetése csak az égetett tömör faltégla és a II. osztályú pillértégla közé (12 és 17 kgcm ) eshetnék, ezért a csekély mértékű szilárdságtöbbletet nem találtuk elegendő alapnak arra, hogy a szóban levő pillértégla külön kategóriába soroztassék és aria más igénybevétel állapíttassák meg. Ami ellenben a Károlyi-féle mészhomoktéglákat illeti, ezeknél a kísérletek 150 kgcm2 töréshatárértéket igazoltak, vagyis azt a szilárdsági fokot, mely az égetett tömör agyagtéglánál van előírva. Minthogy másrészt a mészhomoktégláknak a nyomó szilárdságon kívül figyelembe jövő többi tulajdonságai szintén megfelelnek azoknak a követelményeknek, melyek a falazó téglákkal szemben fel vannak állítva, ezért elhatároztuk, hogy a folyomodó gyár által előállított mészhomoktéglára nézve a megengedhető legnagyobb nyomóigénybevétel a közönséges égetett tömör faltégláéval azonosan állapíttassák meg, vagyis, hogy a maximális igénybevétel fehérmészhabarcsban falazva 8, román- czementhabarcsban falazva 10 és portlandczementhabarcsban falazva 12 kgcm2 legyen. E mellett azonban fentartottuk a gyárnak azt a természetszerű kötelességét, mely szerint a hatóság bármikori felhívására igazolni köteles, hogy az általa gyártott mészhomoktéglák a 150 kgcm2 törési szilárdságot elérik. Az építésügyi szabályzat a Váczi-uton előkertes építkezést ir elő. Az elő- kertek bekeritendők és rendeltetésükhöz képest kertszerüen tartandók fenn, de ez a követelmény csak' kevés helyen lett megvalósítva. Ennek az a magyarázata, hogy a Váczi-uton a lakóházak ipari és kereskedői üzletekkel épültek meg s az ipar és kereskedelem érdekeinek nem felel meg az élőkért, még kevésbbé annak elkerítése. Újabban az illetékes kerületi elöljáróságok az előkerti területek bekerítésére az ingatlantulajdonosokat kényszerrel is szorították, ami panaszra adott okot. Figyelemmel a Váczi-uton lényegesen megváltozott viszonyokra, elhatároztuk hogy az előkertek elejtésének és az utterülethez való csatolásának kéidését legközelebb érdemleges tárgyalás alá vesszük. Addig is azonban utasítottuk az illetékes kerületi elüljáróságokat, hogy az előkertek bekerítésének követelésétől tekintsenek el. A soroksári Dunaágban, a felső torkolati résznek az 1904 : XIV. t.-cz. értelmében való felhasználásával létesítendő kereskedelmi kikötő kérdését a kereskedelemügyi ministerium hosszabb idő óta tanulmányozza és e tanulmány eredményét a kereskedelemügyi minister ur 1911. évben „Adatok a budapesti keieskedelmi kikötő kérdéséhez“ két kötetből álló emlékiratba foglaltatta össze. A Váczi-úti előkertek. A kereskedel mi kikötő. 17:
